Adóváltoztatásokról és az új Btk.-ról tárgyalnak

A pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről, valamint az új Büntető törvénykönyvről (Btk.) folytatják a képviselők a már korábban megkezdett általános vitákat az Országgyűlés mai ülésén.

A reggel 9 órakor kezdődő napirend előtti felszólalásokat követően elsőként a pénzügyi tranzakciós illeték, majd a biztosítási adó bevezetéséről folytatódik az előző hétről elnapolt általános vita. Ezúttal mindkét esetben képviselői felszólalásokra kerül sor a kiírt időkeretben, miután korábban a kormány és a frakciók vezérszónokai is ismertethették véleményüket. A kabinet május 9-i ülésén fogadta el a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az egységes biztosítási adót, továbbá az energiaellátók jövedelemadójának 11 százalékra emelését, és az adó fizetésére kötelezettek körének bővítését. A tervek szerint az elfogadott intézkedésekkel az államháztartás hiánya a következő években 3 százalék alatt marad. A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak kell megfizetnie havonta, egyebek mellett az átutalások, a beszedések, a készpénz be-, és kifizetések, a készpénzátutalások és a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. A kormány javaslata alapján nem kell azonban illetéket fizetniük az állampolgároknak az egy bankban vezetett saját, eltérő számlái közötti pénzmozgás, valamint az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési műveletek után. A tranzakciós illeték bevezetésétől a kormányzat 130 milliárd forint bevételre számít jövőre. A biztosítási szférában jelenleg érvényes szektorális, baleseti és tűzvédelmi adót kiváltó biztosítási adóból a várakozások szerint plusz 15 milliárd forint éves bevétel lesz. A délutáni óráktól a Budapesti Olimpiai Központ, vagyis a Puskás Ferenc stadion és környéke rekonstrukcióját tárgyalhatják a képviselők, akik a nap végén időkeret nélkül, várhatóan a késő esti órákba nyúlóan értékelhetik az új Btk.-t. A kormány tervei alapján a következő Büntető törvénykönyv 2013-ban lépne hatályba és egyebek mellett rendelkezne a büntethetőséget kizáró jogos védelemről, aminek értelmében a megtámadott személynek védekezése során nem kell az arányosságra figyelemmel lennie, akár az élet kioltásáig is elmehet. Az előterjesztés értelmében a büntethetőség korhatára 12 éves korra csökkenhet az élet elleni bűncselekmények esetében.