Kötelező a kamarai regisztráció a vállalkozásoknak + FOTÓK

Az Országgyűlés 2011. november 21-én fogadta el a kamarai törvény módosítását, mely szerint minden vállalkozásnak kötelező jelleggel regisztráltatnia kell magát a kamarai nyilvántartásba. A változásról, a regisztráció módjáról, költségeiről és a közelégő határidőről informálódtunk a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál.

A módosítás szerint a gazdálkodó szervezeteknek – az agrár jellegű főtevékenységet végzők kivételével – kezdeményezniük kell a kamarai regisztrációt. Ez teljesen független a kamarai tagságtól, ami a továbbiakban is önkéntes maradt. A regisztráció határideje igen szoros: 2012. március 1-ig kell ezt elvégezni és a regisztrációs díjat is eddig kell megfizetni.

Jogok és kötelességek a regisztráció során

A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz. A 2012. január 1-től életbe lépett új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni, a kamarai közfeladatok ellátásához pedig évente 5.000 forint kamarai hozzájárulást fizetni, amely önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból. Az így regisztrált vállalkozások részére a Kamara térítésmentesen köteles a törvényben meghatározott szolgáltatásokat adni, így tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben, üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés kérhető. Lényeges azonban, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak automatikusan kamarai taggá, a tagságba történő felvételt a kamara elnöksége felé

külön kell kérelmezni.

A határidő és a kivételek

A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra nem terjed ki a hatálya. A nyilvántartásba vétel nem tévesztendő össze az építőipari vállalkozások korábbi kötelező regisztrációjával, mert azt más jogszabály alapján, más célok érdekében rendelték el. Tehát az építőipari cégeknek is külön eleget kell tenniük a mostani regisztrációs előírásnak. A törvénymódosítás nem terjed ki az ügyvédi irodákra, de kiterjed a többi hivatásrendi kamara tagjaira, ha egyéni vagy társas vállalkozásban folytatják tevékenységüket. A kereskedelmi kamarában történő regisztráció a gazdaság teljes körű elemzését és nyilvántartását segíti, de nem érinti a hivatásrendi kamarák feladatait.

A kamarai regisztráció előnyei

A törvényalkotó szándéka szerint a regisztrációt egy adatbázis kiépítésére használják, hogy az így nyert adatokat statisztikai számításokra fel tudják a kamarák használni, és ezáltal segítsék a vállalkozások működését. „Jelenleg mintegy 1500 tagja van a több mint 120 éves múltra visszatekintő Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának” – mondta el portálunknak Tanács Edina, szolgáltatási igazgató. „A kötelező regisztráció során közel húszezer vállalkozásra számítunk. A regisztrált vállalkozások díjmentesen feliratkozhatnak a hetente megjelenő elektronikus hírlevelünkre, és az üzleti partnerkeresés során bel- és külföldi vállalkozások nyilvános adataihoz kaphatnak hozzáférést.” Belföldön a nyilvános regisztrációs adatok alapján elkészített adatbázis 2012. június elejétől lesz elérhető az „Üzlet@hálón” rendszerben. A regisztrált vállalkozás az adatait ingyenesen feltöltheti az Enterprise Europe Network adatbázisba is – mely az Európai Bizottság hivatalos vállalkozásfejlesztési hálózata –, ahol a külföldi partnercégek megtalálásához kaphatnak segítséget. Az évente kétszer megrendezésre kerülő konzultációval egybekötött tájékoztató előadás során az aktuális adózási, valamint jogszabályi információkkal is megismerkedhetnek majd. A kamara honlapján továbbá elérhetőek a vállalkozásokat érintő pályázatok rövid ismertetői, illetve finanszírozási információkkal is szolgálnak a Kombinált Mikrohitel és a Széchenyi Kártya Program tekintetében.

A kötelező regisztráció menete

A regisztráció megtehető elektronikus úton, illetve személyesen a CSMKIK Párizsi körút 8-12. szám alatti irodájában is. A regisztrációs adatlapot egyszer, illetve később változás esetén kell benyújtani, a díj azonban nem egyszeri, hanem évente kell megfizetni. Az adatlap ki is nyomtatható, és cégszerű aláírás után postai úton, a székhely szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarához címezve, illetve személyesen, a székhely szerint illetékes kamarák ügyfélszolgálati irodáiban nyújthatják be a vállalkozások a regisztrációs kérelmüket. Az adatlap kötelező és önkéntesen megadható adatokból áll, a nem kötelező jelleggel megadható adatok közlése a regisztrációs szám kiadását nem befolyásolja, de a közölt adatok valódiságáért az adatközlő felel. Az adatlap kitöltését szintén a honlapokon elérhető kitöltési útmutató segíti. A benyújtott nyilvántartásba vételi kérelmek azonban csak az 5.000 forintos kamarai hozzájárulásnak a területi kereskedelmi és iparkamara erre a célra elkülönített bankszámláján történő jóváírást követően teljesíthetők. Az összeg átutalásánál a közlemény rovatba fel kell tüntetni a kérelmező adószámát és a „kamarai hozzájárulás” szöveget is. A banki átutalás mellett lehetőség van az ügyfélszolgálatokon történő készpénz-befizetésre is, de „sárga postai csekkes” befizetésre nincs lehetőség. A hozzájárulásról számla nem készül, az a banki bizonylat, illetve befizetési pénztárbizonylat alapján elszámolható.

Köztartozást vetnek ki a mulasztókra

A mulasztó vállalkozásokat a cégbírósági és az okmányirodai adatok alapján szólítja fel a kamara a regisztrációra, majd ennek eredménytelenségét követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adók módjára behajthatja a regisztrációs díjat. Az ilyen módon be nem fizetett kamarai hozzájárulás a későbbiekben köztartozásnak minősülhet. „Ezek a vállalkozások nem kaphatnak majd úgynevezett „nullás” igazolást a NAV-tól” – hangsúlyozta a szolgáltatási igazgató. „Ez hátrányt jelent például a Széchenyi Kártya igénylésekor, illetve a pályázatokból is kizárhatja magát a vállalkozás.”