Visszahonosítják a magyar szürkemarhát Kárpátalján

Hatszáz szürkemarhát telepít be egy kárpátaljai vállalkozás Magyarországról Beregszász térségébe továbbtenyésztés és idegenforgalmi látványosság céljából; közel kétszáz magyar szürke már meg is érkezett a felsőremetei gazdaságba – adta hírül csütörtökön az ua-reporter.com ungvári hírportál.

A Beregszász környéki vállalkozók által alapított Kárpátikum cég az őshonos magyar állatokat a Szernye-mocsár körzetében, Felsőremete község egykori kolhozi (termelőszövetkezeti) állattenyésztő telepén helyezi el. Az állatok letelepítésétől a többi között azt is várják, hogy megoldódik több mint ezer hektár nem túl jó minőségű mezőgazdasági terület hasznosítása.

Péter Csaba

beregszászi vállalkozó, a Kárpátikum egyik alapítója a

karpatinfo.net

beregszászi hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy hatalmas az érdeklődés a magyar szürke iránt, amely húsmarhaként nagyon sokáig Kárpátalján is honos volt. A szovjet időszakban azonban a vidéken inkább a tejtermelésre összpontosítottak, így a tenyésztésből hamar kikerült ez a fajta – emlékeztetett. A vállalkozó elmondta, hogy a Kárpátikum a szürkemarha tenyésztésével biotermékek előállítását tűzte ki célul, hiszen a feltételek ehhez adottak. Hozzátette: egy ideig az állomány fejlesztésére fognak koncentrálni, s csak a szaporulat egy részét értékesítik majd. Úgy vélte, a program jótékonyan hat majd a turizmusra is, s emellett új munkahelyek is létrejönnek. Az állattartáshoz kapcsolódva pusztai csárda építését tervezik, s ennek üzemeltetéséhez vendéglátóipari szakemberekre is szükség lesz. A szürkemarha Beregszász környékére történő betelepítése kapcsán a

zakarpattya.net.ua

kárpátaljai hírportál arra emlékeztetett, hogy Ukrajnának is van saját szürkemarhafajtája. Ukrán szürkét tenyésztenek a kijevi barlangkolostor, a kijev-pecserszki Lavra által Kijev körzetében fenntartott gazdaságban. Az orgánum idézte az ottani szürkemarhacsorda pásztorát,

Georgij

atyát, aki szerint a magyar szürke az ukrántól származik. Úgy vélte, ez azért lehetséges, mert a honfoglaló magyar törzsek vonulásuk idején közel egy évig állomásoztak Kijevnél. Szerinte ugyanakkor ma már lehetetlen annak megállapítása, hogy a magyar és az ukrán szürkemarha közül melyik az „autentikusabb” fajta.