Az NGM neheztel az Erste bankra

Nehezményezi a nemzetgazdasági tárca, hogy az Erste Bank Hungary csökkenti magyarországi aktivitását, miközben az elmúlt tíz évben az összprofitja mintegy 60 milliárd forintot tett ki, a 2000-es évek első évtizedében minden évben nyereséges volt, és vezető szerepet játszott a devizaalapú jelzáloghitelezésben.

A bank pénteken jelentette be, hogy a jövő év első hónapjaiban dolgozóinak mintegy 15 százalékától, 400-450 alkalmazottól megválik és 184 magyarországi fiókjából várhatóan 43-at bezár, az intézkedéseket pedig a korlátozott bevételi kilátásokkal, a hitelezés visszaesésével, a "kiemelkedően magas mértékű bankadóval" és a végtörlesztés miatti jelentős veszteséggel indokolta.

Jelasity Radován

elnök-vezérigazgató a közleményben úgy fogalmazott, hogy a bankpiac fékeződése miatt át kell értékelni a bankcsoport magyarországi középtávú kilátásait, és ennek megfelelően kell alakítani az üzleti stratégiát; a korábbi évek hitelezésen alapuló növekedését felváltja a forrásgyűjtésre fókuszáló banki tevékenység. A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány órával későbbi közleményében kifejti: az Erste Bank ezzel a lépésével nem várta meg a kormány és a Bankszövetség között folyó tárgyalások végét. A kormány célja pedig továbbra is az, hogy világos, áttekinthető, tervezhető "kimenekülési út" nyíljon meg a devizaválságból a bankok, a kormány, a devizahitelesek, a vállalkozók és az önkormányzatok számára is. A tárca az igazságos tehermegosztást elsőrendű fontosságúnak nevezi, és arra hívja fel a figyelmet, hogy az adósok, az állam és a hitelintézetek egyaránt szerepet játszottak a devizahitelezés problémáinak kialakulásában. Elengedhetetlennek nevezi, hogy mindegyik szereplő hozzájáruljon a kialakult egyensúlytalanság megoldásához, "különös tekintettel arra, hogy az Erste Bank vezető szerepet játszott a bankrendszeri deviza alapú jelzáloghitelezés felépítésében, mintegy egyötödös piaci részesedéssel" - írja a minisztérium. A közlemény szerint a 2000-es években a bankok hitelezési politikája az élesedő verseny miatt egyre felelőtlenebb és etikátlanabb irányba tolódott. A forint alapú hiteleket az euró, majd a még kockázatosabb svájci frank alapú hitelek váltották fel. A devizahitelezés problémája Magyarországon hozzávetőleg egymillió háztartást, azaz minden harmadik családot érint. A devizahitelezés - kockázatokat figyelmen kívül hagyó - felfutása pedig jelentősen hozzájárult a makrogazdasági egyensúlytalanságok, az ország pénzügyi sebezhetőségének kialakulásához. Hangsúlyozzák: a kormány a probléma gyökerét és annak potenciális hatásait felismerve dolgozta ki Otthonvédelmi Akciótervét és elkötelezte magát a devizaalapú hitelezés válság előtti felfutásából fakadó társadalmi és pénzügyi stabilitási problémák kezelése mellett.