Gasztronómiai különlegességekkel csalogatná a turistákat a Magyarország-Szerbia együttműködési program legújabb, Egészségedre - Živeli nevű projektje.
A fenti címmel a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az EU társfinanszírozásával véget ért az a gasztronómiai projekt, mely a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió legújabb tematikus turisztikai kínálatát hivatott megismertetni az unióból érkező vendégek számára. A bor, sör és pálinka, valamint a térség gazdag és változatos gasztronómiája segítségével próbálják idecsalogatni a vidékünket kevésbé ismerő turistákat, akikről köztudott, ha el is látogatnak hozzánk, nagyon kevés időt töltenek vidékünkön. Most összefogtak a két ország idegenforgalommal foglalkozó szakemberei, bortermelői, pálinka- és sörfőzdéi, hogy a bor (különösen a kadarka), a pálinka és a sör középpontba állításával idevonzzák a látogatókat. DKMT Eurorégió korábban már több tematikus körutat is kialakított, amelynek során a térségbe látogatók megismerhetik a szecesszió magyaros irányzatának legszebb épületeit, a Monarchia egykori éléstárának ipari, mezőgazdasági és vízügyi emlékeit, a régió népművészeti kincseit - vagy felfrissülhetnek a térség termálfürdőinek valamelyikében.
Főszerepben a gasztronómia
Most a gasztronómia kapott főszerepet. Tematikus bor, sör, illetve pálinka utakat szerveznek a vendégeknek, akik „turistaútlevéllel” körbejárhatják a programban szereplő pincészeteket, sörgyárakat, tanyákat, vendégházakat, és mindenhol pecséteket gyűjthetnek, amelyek aztán 10 százalékos kedvezményre jogosítják fel a fogyasztókat. A mintegy 150 ezer euróból megvalósult projekt során feltérképezték a térségben élő termelőket, akik közül mintegy ötven neves borászat, pálinka- és sörfőzde kapcsolódott a kezdeményezéshez. A látogatók megismerhetik a kadarka szőlőfajtát és a belőle készült egyedi zamatú, fűszeres, jó ivású bort, összehasonlíthatják a magyar pálinkát, a román cujkát és a balkáni rakiját, és ellátogathatnak a régió több száz éves sörfőzdéjének valamelyikébe is. A másfél éves projekt záró konferenciáján Csókási Eszter, az eurorégió fejlesztési ügynökség igazgatója elmondta, két kiadványt és egy promóciós filmet is elkészítettek. Az első füzet, 5 nyelvű az Élvezetes ízek – kalandos túrák a kadarka, pálinka és sör nyomában címet viseli, a másik pedig egy Gasztronómiai kalauz, amely az említett nedűk felhasználásával készült, és a térségre jellemző gasztronómiai finomságokat tartalmazza. Mindkét kiadványt nagy sikerrel bemutatták a térség különböző vásárain, kiállításain. Hajdu Judit, a BCE Szőlészeti és Borászati Intézet Kecskeméti Kutatóállomásának szőlőnemesítője a hungaricumnak számító kadarka történetéről és elterjedéséről tartott előadást. Most újra reneszánszát éli ez a nálunk is honos, kimondottan a homokos talajt kedvelő szőlőfajta, amelyből hazánkban 1960-ban például 47 ezer hektáron termett, ma pedig már csak 666 hektárnyi területen kísérleteznek az újrahonosításával. A szakember jó döntésnek tartja, hogy erre a szőlőfajtára esett a szervezők választása. Meggyőződése ugyanis, hogy a kadarkának nagy szerepe lesz a térség fejlődésében. Milan Jovanovic a bánáti Szenthubert falváról érkezett. Hagyományos technológiával lepárló üzemet tart fenn ott, ahol 100 évvel ezelőtt is nagy borgazdaság és lepárló üzem működött. Szerbiában a pálinkák királynője a szilva, ő azonban inkább a gyümölcspálinkák felé fordult, azokat részesíti előnyben. Szigorú minőségi előírások betartásával állít elő finomabbnál-finomabb pálinkákat és sorra nyeri meg a térségben rendezett pálinkaversenyeket. Kilenc fajta gyümölcsből állít elő tizenhat, tizennyolc fokos, 40-45 százalékos pálinkákat, s azt szeretné, hogy legalább olyan szakértelemmel és szigorral vizsgálják, osztályozzák termékeit, mint a borokat. Szerbiában állítólag 3,5 millió liter pálinkát állítanak elő évente. Milan a feketepiacot is beszámítva 5-6 millióra teszi ezt a mennyiséget. A neves bajai borász, Sümegi József a bor történetéről tartott érdekfeszítő beszámolót. Aki már hallotta beszélni, azt mondja, minden előadása más, soha sem ismétlődik, viszont egyformán élvezetes. Megtudtuk, hogy a 46-47 északi szélességi fokon, ahol mi is vagyunk, ízre, zamatra a legjobb borok állíthatók elő. Tőlünk északabbra már sok a sav a gyümölcsben, délebbre meg több a cukor és az egyéb aromaanyag. Sokan azt sem tudták, hogy az Újvidék melletti Dunacsében a Carlsberg társaság 2008-ban megnyitotta a térség első autentikus sörmúzeumát, ahol a látogatók a kiállított tárgyak és a tárlatvezető segítségével megismerkedhetnek a Lazar Dundjerski által 1892-ben alapított sörgyár történetével, betekintést nyerhetnek a folyékony kenyér gyártásának és tárolásának folyamatába, a múzeumlátogatás keretében pedig megszervezik a turistáknak az ingyenes sörkóstolást, és még emléktárgyat is vihetnek haza ajándékba. A gyár 2 millió hektoliter sört állít elő évente, és Szerbia egyik legjobban sikerült privatizációjaként emlegetik. A programban részvevők egyaránt hasznosnak ítélték meg a közös fellépés lehetőségét, mindannyian kitörési pontot, új, ígéretesen fejlődő üzletágat látnak a gasztroturizmus fejlődésében és az idegenforgalom fellendítésében. A látni- és kóstolnivalókat katalóguson és gasztronómiai kalauzon kívül honlap is vázolja az érdeklődőknek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
