A Maros folyó alföldi szakaszának múltja, jelene és jövője a klímaváltozás és a fenntartható emberi használat szempontjából

„A Maros folyó alföldi szakaszának múltja, jelene és jövője a klímaváltozás és a fenntartható emberi használat szempontjából” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határ menti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határ menti térség alapvető erősségeire építve.

Folyóink múltja

Nagy sikerű szakmai konferencia színhelye volt a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke november 18-án, pénteken. A tudományos találkozó a „Maros folyó alföldi szakaszának múltja, jelene és jövője a klímaváltozás és a fenntartható emberi használat szempontjából” című, Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, mintegy 166 000 EUR Európai Uniós támogatással megvalósuló projekt szakmai megnyitójához kapcsolódott. A megnyitón felszólaló

Prof. Petru Urdea

(tanszékvezető – Temesvári Egyetem) kiemelte: „A határ menti közös kutatások esetében végtelenül fontos a két ország hasonló tudományos területén dolgozó kutatók közötti párbeszéd lehetőségének megteremtése, melyre ez a találkozó kiváló terepet biztosít”.

A szakmai napon 10 tudományos előadás keretében ismerhették meg az érdeklődők, a magyar és román kutatók eredményeit a Kárpát-medencei folyók múltjának vizsgálatával kapcsolatban. Elsőként budapesti és debreceni szakemberek hívták fel a figyelmet arra, hogy a Tisza és a Duna milyen erőteljes romboló tevékenységet végzett az elmúlt néhány 10000 évben a Nyírség és Duna-Tisza-köze területén, s hogy ez milyen kérdéseket vethet fel manapság. A Maros fejlődésével kapcsolatos kezdeti eredményeket, melyek segítségével számszerűsíthető a dinamikusan változós folyó egykori aktivitása,

Sümeghy Borbála, Alexandru Onaca

és

Sipos György

, a szegedi és temesvári egyetemek kutatói tárták fel. Rámutattak, hogy a folyó esetenként Duna méretűre duzzadva alakította át a békési és csongrádi tájat. A romániai folyók múltbeli éghajlatváltozásokhoz és földtani folyamatokhoz történő alkalmazkodását

Iona Persiou

, szucsávai szakember vázolta fel. A konferencia zárszavában

Kiss Tímea

elmondta: "Manapság már a közép-európai kutatók számára is elérhetők a legfejlettebb módszerek a földrajzi kutatásokhoz, és úgy tűnik a szakemberek élnek is ezekkel a lehetőségekkel, ugyanakkor az átfogó értékelések megszületéséhez közös munkára, egymás módszertanának megismerésére van szükség, így a mostani konferencia egyik legfontosabb hozadéka, hogy a megindította a különböző kutatóműhelyek közötti párbeszédet " A projekt előrehaladása online is követhető, a felmérések és vizsgálatok adatai térképes formában folyamatos feltöltésre kerülnek a projekt honlapján (

www.futumar.eu

), ahol bővebb információk és fotó galériák is várják a folyó és természeti környezetének jelenlegi és jövőbeli szerelmeseit.