Maradt 6 százalék a jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén kedden.

Az elemzők többsége a kamat tartására számított, ám a világgazdasági kondíciókkal kapcsolatos "kivételes mértékű" bizonytalanságok és az euróövezeti válság miatt a meglepetés sem volt kizárható londoni felzárkózó piaci elemzők szerint. Október már a kilencedik hónap, amióta nem változik az alapkamat 6 százalékos mértéke. A kamatdöntő ülésről kiadott közlemény indoklása szerint az infláció alakulását és a pénzügyi piaci folyamatokat övező kockázatok kiváró álláspontot indokolnak a kamatpolitikában, így a monetáris tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A romló konjunkturális kilátások keresleti oldalról a dezinfláció irányába mutatnak. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések átmenetileg számottevően növelik a fogyasztóiár-indexet. Bár a gyengébb árfolyam és a tervezett minimálbér-emelés inflációs nyomást eredményezhet, a költségsokkok kifutásával és az indirekt adóemelések hatásának lecsengésével már az alacsony keresletoldali inflációs hatások lehetnek meghatározóak az éves árindex alakulásában. A dezinfláció mértéke és időbeli lefutása az inflációt érő számos egyidejű hatás miatt bizonytalan. Ezért a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel fogja követni az esetleges tovagyűrűző hatások megjelenését és a fogyasztóiár-index mellett az adószűrt maginfláció alakulását is. A monetáris tanács megítélése szerint az elmúlt időszakban jelentősen romlottak a magyar gazdaság növekedési kilátásai. A háztartások elhúzódó mérlegkiigazítása, a bizonytalan jövedelemkilátások, valamint a szigorodó hitelkörnyezet miatt tartósan alacsony fogyasztási keresletre lehet számítani. A jövő évben várható nagymértékű költségvetési kiigazítás is fékezi a belföldi kereslet növekedését. A bizonytalan gazdasági környezetben a hitelfeltételek szigorodása és a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások visszafogják a beruházási aktivitást. A vállalatok jövedelmezősége várhatóan mérséklődik, amihez a gyengébb bevétel mellett a minimálbér-emelés következtében növekvő bérköltség és a veszteség-leírási szabályok szigorítása is hozzájárul. Mindezek a tényezők a vállalati beruházások csökkenését eredményezhetik 2012-ben, amit a feldolgozóiparban végrehajtott nagy egyedi beruházások és az uniós fejlesztési források felhasználása csak részben ellensúlyoznak. A belföldi hitelezés továbbra sem támogatja a gazdaság bővülését. Az eurózóna perifériájának válsága miatt a hazai bankok nehezebben és csak nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. Emellett a deviza alapú jelzáloghitelek végtörlesztése is rontja a bankrendszer tőkehelyzetét, ami gyengíti a bankok hitelezési képességét. Mindezen folyamatok a hitelkínálati korlátok további szigorodását eredményezhetik. Az elmúlt hónapban kockázati feláraink magasan maradtak, amit elsősorban a romló globális növekedési kilátások és az eurózóna elhúzódó adósságválsága miatt csökkenő nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság okozott. A Monetáris Tanács üdvözli a kormány elkötelezettségét a 2012-es 2,5 százalékos költségvetési hiánycél mellett, ami megvalósulása esetén javíthatja Magyarország kockázati megítélését - fogalmaz az MNB.