A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ülésén a legnagyobb érdeklődést az a 150 oldalas tanulmány váltotta ki, melyet Tapasztó Dénes tervezési projektmenedzser készített kollégájával, Tóth Róberttel Fejlesztési tapasztalatok a dél-alföldi régió leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben a 2007-2010 közötti időszakban címmel. Hatalmas munka eredménye az öt leghátrányosabb kistérség - a bácsalmási, jánoshalmi, kisteleki, mezőkovácsházi és sarkadi - komplex helyzetének elemzését tartalmazó felmérés, amely rámutat arra, hogy az elmúlt évek különböző próbálkozásai ellenére mégsem sikerült elmozdulni a holtpontról. Az első rész statisztikai adatokat tartalmaz 8-10 évre vonatkozóan, a második kimutatást arról, hogyan tudtak az említett kistérségek élni az EU-s források felhasználásának lehetőségével, a harmadik pedig rövid javaslatcsomagot, mire koncentráljanak a jövőben, milyen fejlődési irányban érdemes elindulniuk. A kistérségi gondok többnyire azonosak
Minden kistérség azonos gondokkal küzd, legalábbis a népfogyatkozás tekintetében jóval meghaladják az országos átlagot a náluk mért adatok. Ez különösen Mezőkovácsházára igaz, ahol a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása még gyakoribb jelenség, még súlyosabb probléma, mint másutt. A munkanélküliségi mutatók ezekben a régiókban a legsúlyosabbak, az állam vagy az önkormányzat hathatós segítsége, támogatása nélkül az emberek nagy részének esélye nincs visszatérnie a munkaerőpiacra. A regisztrált, ténylegesen működő vállalkozások számának csökkenése, valamint az új lakásépítések csekély száma ugyancsak a leszakadásról, a térség elmaradásáról és elszegényedéséről árulkodik. A tanulmány azt is kimutatta, hogy ágazati bontásban mennyi támogatás érkezett, és mennyire eredményesek az adott kistérségek különböző pályázatokon. A Gazdasági Operatív Program szerepelt messze a legjobban, az összesen benyújtott 337 pályázat 45 százalékát az onnan nyert eszközök képezik. A tanulmány átfogó, rövid és hosszú távú javaslatcsomaggal rukkolt elő. A kutatók egyértelműen leszögezik, komoly társadalmi segítség nélkül ezek a kistérségek bajosan tudnak önerőből kilábalni a nyomorból és szegénységből, komplex kistérségi program, átfogó koncepció szükségeltetik ehhez, természetesen figyelembe véve a helyi sajátságokat, adottságokat. A tanács tagjai felszólalásukban egyhangúlag támogatták a tanulmányban felkínált határozati javaslatokat, de kibővítették. Mivel országosan is egyedülálló felmérésről van szó egyéb, hátrányos helyzetű kistérségére vonatkozóan is készüljön hasonló elemzés, ami később kormányzati döntést indukálhat az ügyben. A felszólalók azt is sürgették, mielőbb derítsék ki, hogy a Gazdasági Operatív Program – amely nem ért még véget – elkülönített forrásaiból maradt-e felhasználatlan pénz, mert ha igen, azt sürgősen a pályázók rendelkezésére kell bocsátani. Egyre több pályázaton nyertes bukik be
Az utóbbi időben elterjedni látszik az a gyakorlat, hogy egyre több, pályázaton nyertes vállalkozás képtelen eleget tenni a vállalt feladatoknak, így a támogatás visszafizetésére kényszerül. Ez történt az ABO MIX Takarmányipari Zrt.-vel is, amely kondorosi telephelyein munkahelymegtartással összefüggő korszerűsítésre közel 80 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságának értesítése alapján a kedvezményezett ellen csődeljárás van folyamatban, így az Államkincstár részletes indoklása alapján a támogatási összeg visszavonását és a közel 35 milliós kamat kifizetését javasolja. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke szerint sok vállalkozó rajta kívülálló okok miatt került nehéz helyzetbe, nem pedig azért mert felelőtlenül elszórta a pénzt. A gazdasági válságot évekkel ezelőtt senki sem tudta előre megjósolni. Ezért túlságosan is szigorúnak tartja azt a gyakorlatot, hogyha csak 85 százalékában sikerül a vállalkozónak teljesítenie a pályázati kiírásban vállalt kötelezettségeket, akkor megvonják tőle a támogatást, és a pénz visszafizetésére kötelezik. Szerinte nem kellene ilyen intézkedésekkel teljesen ellehetetleníteni és még nagyobb anyagi csődbe taszítani a vállalkozásokat, inkább a körülményekre való tekintettel mentességet felkínálni nekik. Az sem megoldás, hogy a válságra hivatkozva mindenki mondjon le a pénzéről, replikázott Halász Péter, a DARFÜ NKft. regionális fejlesztési igazgatója. Azt szerinte is vizsgálni kell, hogy az adott cég fizeti-e a köztartozásokat, munkabéreket, mert ha nem, akkor ott már nagy a baj. Végül szavazással egyhangúlag elfogadták az ABO MIX Takarmányipari Zrt. ellen hozott határozati javaslatot.
