Szeged a legokosabb város

Az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete az IBM megbízásából kilenc vidéki magyar várost vizsgált. Az Okos városok versenyét végül Szeged nyerte.

Utóbbi kutatás fő szempontjai a települések versenyképessége, az erőforrások felhasználásnak hatékonysága volt, és annak feltérképezése, hogy a város működésében miként hasznosítható az információs technológia. A kutatás az Okos városok (Smart cities) nevet kapta, az IBM két évvel korábbi, Okos világ (Smart Planet) névre keresztelt programja után. Az „okos város” megnevezés a vizsgálat értelmezésében olyan települést takar, amely képes felhasználni a rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket az élhetőbb városi környezet megteremtésére, miközben bölcsen bánik a környezeti erőforrásaival. Az információs és kommunikációs technológia és a város működése számos területen összekapcsolható: ilyen a közműmenedzsment, amely hatékonyabbá tehető előbbi alkalmazásával, a biztonságos közlekedés intelligens közlekedési rendszerekkel, a jobb közbiztonság az adatok hatékonyabb felhasználásával vagy éppen a térfigyelő kamerák rendszerének alkalmazásával, a költséghatékony szociális és egészségügyi ellátórendszer vagy a vonzóbb, kényelmesebben használható turisztikai szolgáltatások. „A vizsgálat egyéves előkészítő szakasz után fél évet vett igénybe” – fejti ki

Lados Mihály

, a kutatás témavezetője, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének igazgatója. „Lassabban dolgoztunk ugyan, mint az IBM szerette volna, viszont gyorsabbak voltunk, mint egy kutatóintézet. A felmérés az IBM Institute for Businenss Value kutatóintézete által kidolgozott Smarter City Assessment módszertant vette alapul. Ez 278 mutató elemzésével vizsgálja a településeket, mi viszont ezt a számot lecsökkentettük 79-re, mivel előbbiek körében számos ún. puha mutató található, azaz olyan mérőszám, amely szubjektív értékelésen alapul. A vizsgálat során csak kemény mutatókat, azaz objektív mérőszámokat vettünk figyelembe. A kutatás több, egymást jól kiegészítő adatrendszerre alapul: a KSH, a GKIeNEt, valamint az MTA RKK NYUTI adatbázisaira.” A szakemberek kilenc magyar várost elemeztek: Debrecen, Győr, Kőszeg, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém került reflektorfénybe. „A nagy a naggyal, közepes a közepessel, kicsi a kicsivel hasonlítható” – indokolja települések kiválasztását Lados Mihály. „A megyei jogú városok azok, amelyekben a legtöbb alrendszer megtalálható. Bár nagyon jó, hogy Kőszeg képében egy kivétel is került a listára.” A kutatás során hét kategóriában, azaz alrendszerben vizsgálták a városok teljesítőképességét, ezek a következők: emberek (például az egészségügyet, oktatást vizsgálva), üzleti (az üzleti életet befolyásoló szabályozási környezettel), városi szolgáltatások, közlekedés, kommunikáció, vízgazdálkodás és energiagazdálkodás. A kategóriákat különböző súllyal vették figyelembe, ebből alakult ki a végleges pontszám. Az összesített pontrendszerben Szeged végzett az első helyen, szorosan követi Veszprém és Pécs. A csongrádi megyeszékhely az emberek, az üzleti élet és a kommunikáció területén nyújtott kiemelkedőt. Az emberek alrendszerben egyébként jó helyezést értek el a nagy egyetemi központtal rendelkező városok, míg az üzleti alrendszerben a legjobb teljesítményt Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged mutatta. A hármas élboly után Székesfehérvár, Győr és Debrecen következik, míg a Miskolc, Tatabánya és Kőszeg városcsoport zárja a sort. Miért éri meg vajon a multinacionális cégeknek e tanulmányok elkészítése? „Ezeknek a cégeknek vannak olyan fejlesztéseik, amelyekkel a fejlődésnek ebbe az irányába lehet terelgetni a városokat” – magyarázza Lados Mihály. „Számos informatikai alapú megoldás valósult meg például a közlekedés vagy éppen a turisztika területén, amelyekkel növelhető a hatékonyság, olcsóbbá, esetleg a nyilvánosság számára még jobban hozzáférhetővé tehető az adott terület, szolgáltatás. Erre van példa már Magyarországon is. A vizsgálat ahhoz is segítséget adhat, hogy hol érdemes elkezdeni az ilyen fejlesztéseket.” Mint a tanulmány is megállapítja, egy ilyen városlistát a település felhasználhat fejlesztési irányainak meghatározására, de saját presztízsének növelésére, imázsának javítására is. A vizsgálat konkrét projektlehetőségeket is felvázol, például intelligens közlekedés-irányítási vagy éppen turistairányító rendszerek létrehozását. „Nem csak levegőben lógó javaslatok születnek, konkrét projektekre is ad ötleteket a vizsgálat” – elemzi Lados Mihály. „Ilyen projektekhez hazai és uniós pályázati források is rendelkezésre állnak; a kormányzat technológiai fejlesztéssel kapcsolatos tervei például a 2011-2014 közötti időszakra előirányzott Digitális Megújulás Cselekvési Tervben jelennek meg. Több városban, például Veszprémben már előterjesztés is született a tanulmánnyal kapcsolatban. A városokon kívül egyébként az önkormányzathoz kapcsolódó közműszolgáltatók üzemeltetői vagy éppen a gazdasági kamarák is hasznosíthatják a vizsgálat eredményeit.” A hazai városokban is jól működhetnek például az intelligens közlekedési, városüzemeltetési, elektronikus ügyintézési rendszerek. Az biztos, hogy van még teendőnk: bár a nemzetközi összehasonlítás nem volt célja a vizsgálatnak – igaz, a tanulmány számos nemzetközi példát is felvonultat a városok működését hatékonyabbá tévő fejlesztésekre -, a kutatás megállapítja: ha az ebből a szempontból legfejlettebb nyugat-európai városok, mint Koppenhága vagy Stockholm 10-ből átlag 7,4 pontot kapnának, akkor a hazai városok eredménye 4,6 pont lenne… A tanulmány

teljes szövege itt olvasható

.