Gazdaság

A sztrájktörvény ellehetetleníti a munkabeszüntetést?

A sztrájktörvény ellehetetleníti a munkabeszüntetést?

2011. július 14., csütörtök
A sztrájktörvény ellehetetleníti a munkabeszüntetést?

A sztrájktörvény tavalyi módosítása óta eltelt időben bebizonyosodott, hogy a jogszabály "béklyót kötött" a szakszervezetekre, így ma Magyarországon a kormány intézkedéseivel szemben gyakorlatilag nem lehet sztrájkolni - vélekednek azoknak a szakszervezeteknek a vezetői, amelyek a módosítás óta sztrájkot hirdettek, a munkabeszüntetést azonban nem tudták megtartani.

A sztrájktörvény tavaly decemberi módosítása óta feltételekhez kötik a sztrájkjog gyakorlását a közszolgáltatóknál. Így kizárólag az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás birtokában lehet sztrájkolni ezeknél a cégeknél, ennek hiányában pedig az arról döntő munkaügyi bíróság határozatának megszületése után sztrájkolhatnak a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző cégeknél.

Gulyás Attila

, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke szerint "a bíróság sem tud mit kezdeni a módosított sztrájktörvénnyel". A sztrájkot kezdeményező közlekedési érdekképviseletek többek között a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen terveztek sztrájkot.

Kiss László

, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke elmondta: a sztrájkjog gyakorlása nehézzé vált a módosítás óta. Hangsúlyozta: az új szabályozás óta kilenc sztrájkot kezdeményeztek az érdekképviseletek, s az összes esetben a bíróság elé került az elégséges szolgáltatás ügye. A bíróság a kilencből hét kérelmet "érdemi vizsgálat nélkül" elutasított, két esetben pedig másodfokra jutott az ügy, de az elégséges szolgáltatásról nem tudtak megállapodni. Az elnök kifejtette: a korkedvezményes nyugdíj biztosította a mozdonyvezetők tisztességes nyugdíjba vonulást, ennek megszüntetése ellen tiltakoznak, és tárgyalásokat kezdeményeztek még májusban a kormánnyal és a miniszterelnökkel, aki azt ígérte, hogy a szociális konzultáció lezárulta után egyeztetnek a kérdésben, azonban ez azóta sem történt meg. Gulyás Attila is arról számolt be, hogy sikertelenül kezdeményeztek munkabeszüntetést a BKV-nál. Úgy vélekedett, hogy "a bíróság sem tud mit kezdeni a módosított sztrájktörvénnyel", így a munkavállalók nem tudják gyakorolni alkotmányos alapjogukat, "a kormány intézkedéseivel szemben sztrájkolni nem lehet".

Kotter József

, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) alelnöke elmondta: ők is bírósághoz fordultak a még elégséges szolgáltatás megállapításáért, de másodfokon elutasították kérelmüket. Hangsúlyozta: az a 12 000 vasutas, akit érint a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj 30-35 éves munkaviszony után megy nyugdíjba, 53-55 éves korban, és belekényszerülnek a korkedvezményes nyugdíjba, mivel egészségi állapotuk nem teszi lehetővé a további munkavégzést. Elmondta: továbbra is szeretnének tárgyalni a kormánnyal a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj kérdéseiről, de ha ez nem eredményes, akkor sztrájkot is hirdetnek. Elmondta, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulnak azért, mert a július 4-i - a kormány és öt szakszervezet közötti - tárgyalásra nem hívták meg őket.

Hernádvölgyi Andrea

, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke hangsúlyozta: az új sztrájktörvény kapcsán a bíróságok is elbizonytalanodtak. Elmondta: nincs a társadalomnak olyan rétege, amelyet "húsba vágóan" ne érintenének a kormány eddigi és tervezett intézkedései. A kormány a tárgyalások elhagyásával "az utcai politizálás" felé viszi a helyzetet, mert nincsenek egyeztetési fórumok csatornák, "ez pedig nagyon veszélyes" - vélekedett.

Borsik János

, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a sztrájkjog alkotmányos alapjog, ezt alacsonyabb szintű jogforrással kioltani nem lehet, és a nemzetközi normákkal is ellenkezik. Hangsúlyozta: a tavaly decemberi módosítás előtt 22 évig - vagyis több kormányzati cikluson át - nem módosult a sztrájktörvény, ez pedig azt mutatja, hogy a jogszabály elérte a célját, jól működött. Súlyos fenyegetést jelent a munkavállalókra, a munkanélküliekre és a nyugdíjasokra, valamint az alkotmányos alapjogokra az a gyakorlat, hogy a kormány egyéni képviselői indítványokkal hoz új jogszabályokat.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.