Nagy érdeklődés mellett kalászos fajtabemutatót tartottak a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Kecskés telepi nemesítő telepén. Szilágyi László ügyvezető igazgatótól megtudtuk, mint minden évben, az idén is a legnagyobb fajtabemutatót ők rendezik. Az ország különböző településein kerül sor hasonló rendezvényekre, hogy minden éghajlati és talaj által kínált adottságot ki tudjanak próbálni, mert azt szeretnék, ha az egész országban a szegedi búzafajták terjednének el. Jelenleg az ország búzavetés-területének mintegy 40 százalékán szegedi búzafajtákat találunk. Nehéz pontos számot mondani, mert a jelenlegi kaotikus vetőmag-forgalmazás miatt csak becsült adatokkal rendelkeznek, csupán a vetőmag-szaporító területek után tudják megbecsülni az adatokat. Az igazgató megerősítette, a szegedi fajták valóban nagyon jók, ezt a véleményt a termelők is osztják, mert a gabonakutató is elsősorban a szárazságtűrésre nemesít. Száraz évjáratokkor és a nem igazán intenzív területeken tudnak valóban jó eredményt produkálni úgy mennyiségben, mint minőségben a szegedi fajták. A belvíz miatt az idén jelentősen csökkenni fog a terméshozam. Az igazgató szerint 900-950 ezer hektáron vetettek búzát, ebből a becslések szerint mintegy 100 ezer hektáron nem fognak tudni betakarítani. A szakemberek 3-3,5 millió tonna közötti búzatermésre számítanak. Jönnek az oroszok
A búza árát jelenleg árpszichózis tartja magasan, 50 és 60 ezer forint között. Szilágyi László vasárnap jött haza Ukrajnából, ahonnan új híreket hozott. Megerősítették, hogy az oroszok, az ukránok és a kazahok összefognak, és közösen fognak megjelenni az európai piacon, pont azért, hogy ne menjenek egymás alá az árakkal. Nagy valószínűséggel azért az 50 ezer forint körüli felvásárlási ár a betakarítási időszakban realizálható lesz. A gabonakutató elsősorban a környező országokba, Romániába és Szlovákiába exportál vetőmagot, továbbá az ugyancsak hozzájuk tartozó táplánszentkereszti kutatóállomásról szállítanak ki mintegy 2-3 kamionnyi búzát Olaszországba. Az olaszok a jó minőséget megfizetik, ugyanis nagyon jó kenyeret lehet sütni ezekből a gabonafajtákból. A világon egyre nagyobb szerep jut Kínának. Várható-e a kínaiak megjelenése az európai agrárpiacon - kérdeztük az igazgatótól, aki húsvét előtt járt a távol keleti országban. A kínaiak licencdíjat fizetnek
Véleménye szerint a búzapiacon semmiféleképpen nem. A gabonakutató 7 éves kapcsolatot épített ki egy kínai kutatóintézettel, ez most lejárt, és újabb 5 éves szerződést írtak alá. A kínaiakkal elsősorban fajta- és hibridcserékben, vonalak cseréjében gondolkodnak, de a szegediek tárgyaltak egy másik céggel is, amely vetőmag-kereskedelemmel, illetve vetőmag-előállítással foglalkozik. Ezeknek már küldtek is ki anyagokat. Elvetették, és ebből fogják kiválasztani, mely napraforgó-, cirok- és szójafajták felelnek meg leginkább az ottani adottságoknak, melyik kecsegtet a legnagyobb hozammal. A nagy távolság miatt ezt csak úgy lehet megoldani, hogy kiküldik az apa-anyavonalakat, és a vetőmagot kint fogják előállítani, az értékesített vetőmag után pedig a kínaiak licencdíjat fizetnek. Így mindkét fél jól jár. Ángyán szigorítana
A termelők gyakorta tapasztalnak minőségi problémákat a vetőmagoknál, előfordult, hogy ki sem kelnek az elültetett magok, ezért szigorítani kellett a hazai vetőmag-ellenőrzést - közölte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Szegeden - írja az MTI. Azok a vizsgálatok, melyeket azóta végeztek, hogy az állam újra saját kézébe vette a vetőmagtételek minősítését sorozatosan tárták föl a problémákat - mondta a politikus a Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos-fajtabemutatóján. Előfordult, hogy gm-szennyezett vetőmagot átcsomagoltak, ezért egyes tételeket vissza kellett tartani. Már akadt arra is példa, hogy gm-szennyezés miatt el kellett rendelni az elültetett szója kitárcsázását – tudatta az államtitkár. Ángyán József hangsúlyozta, a hazai élelmiszer-előállítás biztonságát az teremtheti meg, ha az állam saját kézbe veszi a biológiai alapokat. A magyar mezőgazdaságnak a helyi igényekhez alkalmazkodó fajtákra van szüksége, ezért az őshonos Kárpát-medencei fajtákat megőrző génbankok mellett a kormányzat támogatja a nemesítést végző intézeteket is.
