Csattogtak az ollók, zúgtak a gépek a XI. Országos Juhnyíró-bajnokságon szombaton Hódmezővásárhelyen; a versenyzők két óra alatt csaknem öt mázsányi gyapjútól szabadították meg a birkákat. Miután a tizennyolc induló levágta csaknem kilencven anyajuh gyapját, az is kiderült, ki a legjobb "birkaborbély" idén az országban: gépi kategóriában a dévaványai Halasi László, kézi kategóriában pedig a tavaly is diadalmaskodó kömpöci Nagy Lajos győzött, csapatban pedig három gyomaendrődi férfi, Szabó Benedek, Szécsi Ferenc és Suha Béla lett az első. A hagyományosan az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében megrendezett versenyen tizenegy gépi és hét kézi nyíró indult, valamint három csapat mérte össze tudását. A géppel nyíróknak az egy próba mellett öt állatott kellett megszabadítaniuk gyapjától, az ollóval versenyzőknek pedig két birkát kellett lecsupaszítaniuk. A versenyen bár fontos volt a gyorsaság, a zsűri nemcsak ezt értékelte, hanem az állatok kezelését és a nyírás minőségét is. A gépi nyíróknak négyperces szintidő alatt kellett egy állatot megnyírniuk, s az időtúllépésért büntetőpontok jártak. Szintén pontlevonással sújtották azt a nyírót, aki megsebezte a juhokat, vagy nem elég gondosan bánt az állatokkal. A zsűri figyelte a lenyírt gyapjú minőségét is, értékelte, hogy mennyire maradt egyben a bunda, s hogy minden testtájon sikerült-e megszabadítani szőrüktől az állatokat. Egy-egy állatról - egyedtől függően - öt-hat kiló gyapjút nyírtak le a versenyzők. Ez az alapanyag elegendő egy komplett férfiöltöny - pantalló, zakó és mellény - elkészítésére. A népes nézőközönség számára gyorsan kiderült, a birkanyírás kemény fizikai munka. A nyírók egész nap - amikor akár száznál is több állatot szabadítanak meg gyapjuktól - félig görnyedt testtartásban dolgoznak, s olyan izmaikat használják, amelyeket máskor soha. A kézi erővel nyírók még komolyabb feladat előtt állnak, hiszen egy állat tízperces megnyírása alatt 800-1100 alkalommal is csettintenek ollójukkal, ami igencsak megterheli csuklójukat.