Az idén február végéig a balatoni szálláshelyek összesen 87 ezer vendéget fogadtak, csaknem ugyanannyit, mint egy évvel korábban, a vendégkör négyötöd részét kitevő hazai vendégek száma 2 százalékkal nőtt, a külföldieké viszont 8 százalékkal csökkent, az üdülőkörzet szálláshelyein 260 ezer vendégéjszakát regisztráltak, 5,2 százalékkal többet a tavalyinál.
A belföldi vendégéjszakák száma 7,8 százalékkal bővült, míg a külföldieké alig változott 2010. azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Tükör című kiadványa szerint az üdülőkörzet vendégéjszakáinak több mint kilenctizede a szállodákban – elsősorban három-, és négycsillagos kategóriájú szálláshelyeken – jelentkezett. A szállodai vendégéjszakák négyötödét a zalai partszakasz szálláshelyein töltötték a vendégek. Kiemelkedő a Zala megyei egészségturizmus idegenforgalmi szerepe: a zalai gyógy- és wellness-szállodák adták a teljes üdülőkörzet külföldi vendégéjszakáinak csaknem 70 százalékát, és a belföldi vendégéjszakák csaknem felét. A Balaton térségét felkereső 16 és félezer külföldi látogató közül legtöbben, 7 ezren Ausztriából érkeztek. Az osztrák vendégek létszáma ugyan 8,5 százalékkal csökkent, de a tavalyinál hosszabb időre foglaltak szállást, így vendégéjszakáik száma az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult. A főbb küldő államok közül csaknem harmadával visszaesett a német és a szlovén, tizedével pedig az ukrán vendégszám, másfélszer annyian érkeztek viszont Oroszországból, valamint Szlovákiából, és ötödével többen Romániából. Összességében Európa országaiból 9 százalékkal kevesebb vendég foglalt szállást az üdülőkörzetben, mint egy éve. Az amerikai kontinensről – elsősorban az Egyesült Államokból és Kanadából – a tavalyinál 25–30 százalékkal többen érkeztek, az ázsiai vendégek száma pedig két és félszeresére nőtt. A vendégek az egy évvel korábbinál hosszabb időt töltöttek el a balatoni szálláshelyeken: a külföldiek átlagosan 5,3, a belföldiek 2,5 éjszakát. A német, belga, orosz és svájci vendégek több mint egy hétre foglaltak szállást, az osztrákok négy éjszakára maradtak. A tartózkodási idő a zalai partszakaszon volt a leghosszabb, ahol a külföldiek átlagosan 5,7, a belföldiek 2,9 éjszakát töltöttek a szálláshelyeken. 2011. február végéig a balatoni szálláshelyek összesen alig kevesebb mint 1,5 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt értek el, ami folyó áron az előző évinél 1,4 százalékkal kevesebb, és az országos szállásdíj-bevételek 11 százalékát tette ki. A bevételeket szinte teljes egészében a szállodák realizálták, ebből legnagyobb arányban a gyógy- és wellness-szállodák (34, illetve 38 százalékkal) részesedtek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.