Növekedésre számíthat idén a hazai szállodapiac

Országos szinten már 2010-ben megállt a vendégéjszakák számának csökkenése, Budapesten pedig a tavalyi év első kilenc hónapjában már 4,6 százalékkal magasabb keresletet regisztráltak az előző év hasonló időszakához képest. Bár a vidéki szállodai szegmens lassabban reagál a pozitív gazdasági folyamatokra, a BDO Hotel és Ingatlan tanácsadó üzletágának előrejelzése az idei évre a teljes piac számára pozitív kilátásokat fogalmaz meg.

A KSH első három negyedévre vonatkozó adatai közül talán a legörvendetesebb fejlemény, hogy végre megállt az előző időszakokat jellemző meredek zuhanás (2007 és 2009 között átlagosan 10,3 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma), és miközben az országos adat még enyhe, 0,3 százalékos visszaesést mutat, a piac harmadát képező budapesti szállodai szegmens már növekedésnek indult. „A 4,6 százalékos bővüléshez egyaránt hozzájárult az üzleti, illetve a szabadidős utak számának növekedése is, amit a nyugati gazdaságok fokozatos felpörgése mellett a továbbra is gyengélkedő forint, illetve a magyar fővárost megfizethető úti célként bemutató marketingkampány egyaránt erősített” – értékelte az adatokat

Németh Richárd

, a BDO Hotel és Ingatlan ügyvezetője. A vidéki turizmus esetében ebben az időszakban még nem érezhetők a kedvező nyugat-európai trendek (az itteni vendégéjszakák 1,3 százalékkal estek vissza), ám a négycsillagos kategóriában elért 14,6 százalékos növekedés már jórészt ellensúlyozta a három- és az ötcsillagos kategóriából jelentett 4,1 és 4,2 százalékos csökkenést.

Mi növelheti az idei keresletet?

A szállodatulajdonosok joggal számíthatnak arra, hogy 2011-ben megáll az árak csökkenése, és a jövőben kevésbé kényszerülnek majd ezen a téren engedményekre. Ha a kereslet növekedése tartósnak bizonyul, a jelenlegi túlkínálatot néhány éven belül kiegyensúlyozottabb kereslet-kínálati viszonyok válthatják fel. De honnan remélhető nagyobb kereslet? A belföldi keresletet érezhetően élénkítheti, hogy az elemzők 2,5-3 százalékos GDP-növekedést várnak 2011-ben, emellett a 16 százalékos, egységes szja-kulcs 2011. január 1-jétől történő bevezetése szintén pozitív hatást gyakorolhat a lakossági fogyasztásra. A nemzetközi keresletet Budapesten az üzleti klíma általános javulása mellett Magyarország uniós elnöksége is növelni fogja, ami a Magyarországra irányuló figyelem miatt az év második felében szintén további vendégéjszakákat generálhat majd a konferencia- és rendezvényszektorban (MICE - Meetings, Incentives, Conferences and Events) is. Az utóbbi két év visszaesése után a vállalatok ismét szembesülnek a konferencia-, szeminárium- és továbbképző rendezvények szükségességével, ezért a legnagyobb növekedés ezen a területen várható. A vidéki szállodák teljesítménye jobban függ a hazai vendégek vásárlóerejének alakulásától és az üdülési csekk rendszerének módosításaitól. A szobafoglaltsági szintek stabilizálódását követően 2011-re és a következő évekre is enyhe, de folyamatos javulásra számíthatunk.

Hol érdemes befektetni 2011-ben?

Egy jó helyen lévő, friss és divatos stílust képviselő szállodában még mostoha gazdasági viszonyok között is jobb árakat és magasabb kihasználtságot lehet elérni. Ez a tendencia a jövőben is érvényesül majd, és a kevésbé versenyképes hotelek változatlanul küzdeni fognak a kitűzött célok teljesítéséért. Budapesten a kiemelt szállodahelyszínek telítődésével a fejlesztők figyelme a kevésbé fejlett Üllői út és Soroksári út felé mozdul el. Ezek a helyek jól megközelíthetőek, rendelkeznek szabad építési telkekkel és elég közel fekszenek a környékbeli vállalatokhoz. A belvárosi kerületekre továbbra is nagy figyelem irányul, de itt az új fejlesztések során többnyire meglévő, „lelakott” ingatlanokat alakítanak majd át. Mivel az ilyen jellegű átépítések költségei rendkívül magasak, a beruházók még idén is sokszor tovább halasztják majd ilyen jellegű projektjeiket. Vidéken a versenyképesség mellett a kiváló elérhetőség szintén fontos szempont. A szabadidős/MICE szektorban fontos sikertényező Budapest és a természeti és épített környezet látnivalóinak közelsége, valamint a szolgáltatások minősége. A termálfürdők látogatói számára az úti cél hírneve, a víz gyógyhatása, valamint az egészségügyi személyzetbe vetett bizalom a legfőbb tényezők. Az EU által finanszírozott és támogatott új létesítésű hotelprojektek dinamizmusában ugyanakkor mérséklődés várható, mivel az új pályázati tenderek már elsősorban a meglévő létesítmények bővítését és minőségi fejlesztését ösztönzik. „A bankokkal és más pénzintézetekkel folytatott beszélgetésekből az derül ki, hogy míg 2009-ben a szállodaszektor gyakorlatilag feketelistán volt, 2010-ben már érezhető a szemléletváltás: a bankok hajlandóak felülvizsgálni álláspontjukat egyes ígéretes vagy folyamatban lévő projektekkel kapcsolatban. A bankok óvatossága azonban továbbra is fennmarad, és elsősorban meglévő hotelportfóliójuk elemzését, fejlesztését és nyereségessé tételét részesítik előnyben az új, bizonytalan sikerű ügyletekkel szemben – hangsúlyozta Németh Richárd.