Közös vasútért lobbizik Magyarország és Szerbia a Dél-Alföldön

A remények szerint a 2011-es magyar európai uniós elnökség kiemelt figyelmet szán a Szeged-Röszke-Horgos-Szabadka-Csikéria-Bácsalmás-Baja vasúti összeköttetés felélesztésére - mondta el a projektet támogató Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. (DKMT) ügyvezetője csütörtökön Szegeden.

Csókási Eszter

a témában rendezett konferencián hangsúlyozta, azon dolgoznak, hogy a következő évben elkészülő tanulmánnyal bebizonyítsák, hogy a térségben szükséges ennek a vasútvonalnak az újjáélesztése, és ebben jelentős segítséget remélnek a jövő évi soros magyar EU elnökségtől. A vonal jelentősége több szempontból is fontos, hiszen a lakosság kapcsolatai erősödhetnek a térségben, ha könnyebbé válik az utazás, gazdaságilag viszont a szomszédos országok – Románia, Bulgária – uniós csatlakozását követően megjelent óriási közúti forgalmat lehetne a vasútra terelni – tette hozzá. A komplex megvalósíthatósági tanulmányra a DKMT és Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya együttműködésében pályázatot. A projekt összköltsége 388 ezer euró, amelyből az uniótól 330 ezer eurót nyertek. Mint elmondta, a cél, hogy az Európát átszelő vasúti hálózat részévé nyilvánítsák a folyosót. Így megkezdődhet a kialakítása, azaz bekerülhet a középtávú fejlesztések sorába, és a 2020-as évek elejére elindulhat a forgalom abban a 400 kilométeres sávban, amelyen most nincs nemzetközi vasúti közlekedés. A tanulmány részét képezi a pontos nyomvonal megtervezése és annak megállapítása is, hogy milyen sebességű forgalmat lehet majd azon lebonyolítani. A jelenlegi nyomvonal 120-140 kilométeres óránkénti sebességet tenne lehetővé, de a nemzetközi folyosók Európában általában 160 kilométeres sebességűek. A vonal a 1885-ben épült meg, amelyet az első világháború után levágtak az ország vasúthálózatáról. Míg Szeged és Szabadka között megmaradt a forgalom, addig Szabadka-Csikéria-Bácsalmás között teljesen megszűnt.