Eredménytelen volt az április 29-e óta csődvédelem alatt álló Szeviép Zrt. harmadik, keddi csődegyezségi tárgyalása, ezért felszámolási eljárás indul a cég ellen – közölte Tímár Gyula vagyonfelügyelő kedden az MTI-vel. Az építőipari vállalkozásnak hitelező cégek képviselői regisztrációt követően léphettek be egy szegedi étterem épületébe, amely bejáratánál biztonsági őrök álltak. Galina Zsolt, a Szeviép Zrt. alvállalkozójaként az M43-as autópálya építésénél régészeti földmunkákat végző Ásatárs Kft. ügyvezetője a megbeszélés előtt az MTI-nek elmondta, a biztosítékkal nem rendelkező hitelezőinek a cég a csődegyezség során elismert követeléseik összesen 40 százalékának kifizetését ajánlotta föl. A követelések 30 százalékát másfél év alatt összesen hat részletben törlesztené a cég, további 10 százalékot pedig akkor fizetne ki, ha az M43-as autópálya építésénél elvégzett munkák ellenértéke befolyik hozzá konzorciumi partnereitől. Temesvári Zoltán ügyvéd, aki másfél tucatnyi, az M43-as autópálya építésében a Szeviép Zrt. alvállalkozójaként résztvevő vállalkozást képvisel, korábban elmondta, a Szeviép Zrt. 379 partnerének tartozik 10,5 milliárd forinttal, ebből mintegy 2 milliárd forint a vitatott követelés. A Szeviép Zrt. első csődegyezségi tárgyalását június 10-én, a második megbeszélést július 12-én tartották, de akkor nem született megállapodás. A legutóbbi megbeszélésen a hitelezők azért hosszabbították meg a csődegyezség megkötésének határidejét tizenöt nappal, hogy ezidő alatt a cég megegyezésre juthasson két biztosított követeléssel rendelkező pénzintézettel.
A pénzintézeteknek nem elég az 50 százalék
„Elkeserítő, hogy a pénzintézeteknek az 50%-os követelés kielégítettségi mérték nem volt elég, azt gondolták, hogy a felszámolásból többet kapnak, így lesöpörték a 30%-os kis- és középvállalkozói követelést” – fogalmazta meg hangsúlyozottan magánvéleményét Tímár Gyula vagyonfelügyelő. Csalódottságának adott hangot Temesvári Zoltán ügyvéd is, aki elmondta, hogy a csődegyezségi ajánlatban eredetileg a nem biztosított követeléssel rendelkezőknek 30 plusz 10%-ot ajánlottak, azon felül pedig felajánlottak a követelések arányában egy 13,7%-os részvénycsomagot. Ennek hosszú távon lehetett volna értéke. ”A felszámolással a kis- és középvállalkozók elestek egy lehetőségtől. Lehetőség lett volna arra, hogy kétéves rövidtávon a követelések 30-40%-os mértékig megtérüljenek” – összegzett Temesvári. Az ügyvéd tapasztalatai szerint a csődegyezség minden nem biztosított követeléssel rendelkező számára jobb, mint a felszámolás.
A Szeviép a nagy bankokat hibáztatja
A Szeviép Zrt. Igazgatósága közleményben arról tájékoztatott, hogy a csődegyezségi tárgyalás sikertelenségéért a nagy bankok a felelősek, akik nem hajlottak a megállapodásra, „nem érdekelte őket csak a profit”. A Szeviép arra hivatkozik, hogy „az iparág válságát még tetézte a bankok Szeviépet ellehetetlenítő forrásszűkítése”. Azt is leszögezik, hogy a cég csődegyezséget szeretett volna, nem pedig felszámolást. „Természetesen követhetett el hibát gazdálkodásában a Szeviép, de hiba volt úgy gondolni azt is, hogy a jog adta lehetőségek és a határozott jó szándék elég lehet a csődegyezséghez” – olvasható a közleményben.
A Szeviép-ügy kálváriája
A nyilvános cégadatok szerint 1,1 milliárd forintos jegyzett tőkéjű cég számos Szegeden és környékén jelenleg is folyó építési beruházásban vesz részt. A Szeviép Zrt. részese az M43-as autópálya második ütemét kivitelező Tisza M-43 konzorciumnak. A cég – a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. álláspontja szerint – szabálytalan szerződések alapján vett részt az autópálya első és második ütemének építésében, ahol alvállalkozóival szemben jelentős tartozásokat halmozott föl. Az M43-as kivitelezésében résztvevő és ki nem fizetett alvállalkozók május 6-án demonstrációsorozatot kezdtek az épülő autópálya és a 47-es út csomópontjának közelében, járműveikkel lezárták a munkaterületet és a főút egyik sávját. Május 13-án pedig egy szakaszon elkezdték bontani az autópálya töltését. A NIF Zrt. ekkor kilátásba helyezte, hogy felbontja a második ütemet építő konzorciummal a kivitelezői szerződést. Július 22-én tizenhat alvállalkozó szerződést írt alá az M43 autópálya második ütemét építő Tisza M-43 Konzorciumot vezető Sedesa S.A.-val a Szeviép Zrt.-vel szemben fennálló követeléseik megvásárlásáról. Június 4-én a szabálytalan alvállalkozói szerződés miatt a beruházó az első ütemet építő M43 Szeged-Makó Konzorcium esetében is megkezdte a szerződéstől való elállást. A NIF Zrt. június 18-án jelentette be, hogy a kivitelező kérésére módosul az M43-as autópálya második ütemének átadási határideje. A Szeviép Zrt. részese a legforgalmasabb, 1-es számú szegedi villamosvonal felújítását végző A-SZ-E konzorciumnak is, amellyel szemben a beruházás több hónapos csúszása miatt a város önkormányzata 740 millió forintos kötbérigényt jelentette be. A követelés érvényesítése érdekében indított per július 9-én kezdődött el a Csongrád Megyei Bíróságon. A Szeviép Zrt. tagja a szegedi nyugati elkerülő út harmadik ütemét építő HSZ konzorciumnak is, a beruházásnak 2010 negyedik negyedévére kellene elkészülni, a Délmagyarország egy korábbi cikke szerint azonban június elején leállt a kivitelezés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.