Gazdaság

Diákmunka a szünidőben – szigorú szabályozás

Diákmunka a szünidőben – szigorú szabályozás

2010. június 28., hétfő
Diákmunka a szünidőben – szigorú szabályozás
A nyári szünetben évről évre több tízezer diák vállal munkát, ezért időszerű áttekinteni a fiatalkorú munkavállalók szünidei foglalkoztatásával kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. A diákok nyári foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartására a cégeknek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. Elsősorban a munkaviszony létesítésének feltételei, a munkaszerződés megkötésével és a munkáért járó fizetség meghatározásával kapcsolatos tudnivalók, illetve a munkaidőt és a pihenőidőt érintő kérdések érdemelnek figyelmet. „A diákok nyári foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartására a cégeknek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, mivel a munkaügyi ellenőrzések során feltárt ilyen jellegű jogsértéseket akár húszmillió forintos összeggel szankcionálhatja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség” - figyelmeztet a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója. Máriás Attila a fiatalkorú munkavállalók foglalkoztatásának feltételei kapcsán kifejti: „Munkaviszonyt munkavállalóként a 16 évnél idősebbek, illetve azok a 15. életévüket betöltött diákok létesíthetnek, akik általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali képzés keretében tanulnak és az iskolai szünetben kívánnak dolgozni. Amennyiben a munkavállaló még nem múlt el 16 éves, szünidei foglalkoztatásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges, a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.”

A munkáltató feladatai

„A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a foglalkoztató feladata – a bejelentésen túl – a munkaszerződés írásba foglalása, amelyben rögzíteni kell a felek lényeges adatait, a munkavállaló munkakörének konkrét és egyértelmű megnevezését (például pincér, árufeltöltő), személyi alapbérét, valamint a munkavégzés helyét – amely lehet állandó vagy változó, a munkavégzés ugyanis történhet több telephelyen is” - foglalja össze a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója a jogviszony létesítésével összefüggő munkáltatói kötelezettségeket. Hozzáteszi: „A személyi alapbér meghatározása csak időbérben történhet, s figyelemmel kell lenni a minimálbérre: ez havibér alkalmazása esetén 73 500, napibér alkalmazása esetén 3380, míg órabér alkalmazása esetén 515 forint.”

Szigorúbb szabályok a pihenőidőre

„Fiatal munkavállalók esetében a Munka Törvénykönyve a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a fő szabályoktól eltérő, szigorúbb szabályokat állapít meg” - mutat rá a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója, hozzátéve: „A 18 évnél fiatalabbak munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg, s esetükben legfeljebb egyhetes munkaidőkeret alkalmazható. A munkáltató két munkavégzés között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles biztosítani a fiatal munkavállaló részére, míg a munkaközi szünet mértéke esetükben négy és fél óra munkavégzést követően 30 perc.” Tizennyolc év alatti munkavállaló éjszakai vagy rendkívüli munkavégzésre még különösen indokolt esetben sem osztható be – összegzi a legfontosabb tudnivalókat Máriás Attila.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.