Mi is az a logisztika, milyen eséllyel pályázhatnak a munkaerőpiacon azok a fiatalok, akik ilyen OKJ-s képzés után oklevelet szereznek? A közelmúltban a Katedra Alapítványi Szakképző Iskolában a Dél-alföldi Regionális Szakképzés-szervezési Nonprofit Zártkörűen Működő Közhasznú Részvénytársaság – a TÁMOP-projekt keretében – konferenciát szervezett A jövő logisztikája, a logisztikus jövője, a középfokú logisztikai képzés után – hogyan tovább? A konferencia elsődleges célja volt, hogy a TISZK-en belül és kívül logisztikai ügyintéző OKJ-s végzettségű fiataloknak szakmai, elméleti és gyakorlati perspektívát mutasson és nyújtson a középfokú szakmai képzést követően. Az eseményt támogatta az MTA Szegedi Területi Bizottsága. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke szerint a május 7-i rendezvény a szakma azon elemeire hivatott rámutatni, hogy a középfokon végzett logisztikus hallgatóknak miben kell fejlődniük sikerességük érdekében. „Ennek szellemében az előadásom vizsgálta az ellátási láncok elemeit, és az azokban, a jövőben bekövetkező változásokra irányítsa a figyelmet. Ezek a következők: a vállalatok ellátási láncban elfoglalt helyük és kapcsolatuk minősége, az ellátási lánc hossza, a készletek nagysága elhelyezkedése és finanszírozása az ellátási láncban és az idő szerepe” – vázolta az elnök. További szempontként merültek fel a környezetvédelem, a biztonság, az energia témakörei a logisztika jövőjében. Mátyásy György, a Malév Air Cargo központvezetője a légi áruszállítás várható alakulásáról értekezett. „A légi áruszállítás fejlődését nagyon sok tényező befolyásolja, mint például a világgazdaság helyzete és trendje (például a 2008/2009-es gazdasági recesszió), politikai történések (például Öböl-háború), az üzemanyagárak (például a nyersolaj 150 USD/hordó feletti ára), de még egy-egy természeti jelenség is (például az izlandi vulkán keltette hamu). Ezen tényezők ellenére hol óvatosabb, hol visszafogottabb trendeket rajzolnak fel az elemzők, de mindegyikük exponenciális fejlődést prognosztizál az elszállított árumennyiség (volumen) vonatkozásában” – fogalmazott Mátyásy. Ezen elemzések szerint a világ légi áruszállítása az elkövetkező 15–20 évben megkétszereződik, megháromszorozódik. Elsősorban a távol-keleti és afrikai régiókban fejlődhet intenzívebben (évi 8–12 %-kal), míg a fejlettebb, észak-amerikai és európai országokban kisebb növekedés (évi 2–6 % körüli) várható. Mivel folyamatosan változik a légi áruszállítás, illetve a vele szemben támasztott igény, a légi-szállítmányozásban dolgozók feladata is állandóan módosul. Újabb és újabb megoldásokat kell találniuk, hogy az élesedő versenyben talpon maradjanak. A gyűjtőáru-képzés, a házhozszállítási (to-door) szolgáltatás, a teljes beszállítói lánc megszervezése, sőt a készletgazdálkodás átvétele is mind e trend egy-egy állomása. „A megrendelők 'kegyeiért' folytatott versenyfutás egy pillanatra sem áll meg, újabb és újabb kutatási eredményekre, ötletekre, 'friss agyra', fiatal, kreatív, a változások kihívásaira azonnal választ adni képes szakemberekre van szükség. A jövő tehát a logisztika és a fiatal logisztikusok előtt adott, rajtuk múlik, hogy mennyire lesznek sikeresek” – fejezte be a központvezető.