Gazdaság

Állattenyésztési seregszemle Vásárhelyen

Állattenyésztési seregszemle Vásárhelyen

2010. április 26., hétfő
Állattenyésztési seregszemle Vásárhelyen
Mintegy négyszáz kiállító és több tízezer ember. Ez csupán két számadat, ami jellemezte a XVII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat, melynek az elmúlt hétvégén adott otthont a Hód-Mezőgazda Zrt. kiállítási centruma. Hazánk egyik legnagyobb múltra visszatekintő szakkiállítás és vásárának idén Horvátország volt a díszvendége. A hagyományokhoz híven Szent György nap környékén rendezik meg az állattenyésztési napokat Hódmezővásárhelyen, ahová az ország minden pontjából, illetve külföldről is érkeznek kiállítók, érdeklődők. A Hód-Mezőgazda Zrt. rendezvényének egyik célja az ország ellenőrzött- és törzstenyészeteinek kiállítási, bemutatkozási és egyben megmérettetési lehetőség biztosítása, továbbá, hogy növeljék a tenyészállat-forgalmazási és kereskedelmi lehetőségeket. A háromnapos szakmai seregszemlén az állattenyésztés hat ágazata mutatkozott be: a ló-, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske- és a baromfitenyésztők. A 3600 négyzetméternyi három fedett pavilon mellett kültéren standokon mutatkoztak be a takarmányozási, tartástechnológiai, agrárinformatikai, állatgyógyászati-szaporodásbiológiai, élelmiszeripari és takarmány-előállító gépeket gyártó és forgalmazó cégek. Bemutató fejések, árverések, fajtabemutatók, konferenciák is színesítik a programokat, de természetesen a gyerekekre és kikapcsolódni vágyókra is gondolnak minden évben a szervezők. A jubileumi, X. Országos Juhnyíró-bajnokságot is a hét végén rendezték meg, amelyen két óra leforgása alatt mintegy öt mázsányi gyapjútól szabadítottak meg 90 birkát, illetve fogathajtó bajnokságot is rendeztek.

Nemzetek találkoztak Vásárhelyen

Immár ötödik éve egy-egy kiállító ország a díszvendége a rendezvénynek. Fekete Balázs állattenyésztési igazgató portálunknak elmondta, hogy Románia, Szlovákia, Szerbia, Lengyelország és Ukrajna után most Horvátországot ismerhették meg közelebbről az érdeklődők. A kiállítás igazgatójától megtudtuk, hogy a lengyeleket nem is kell külön hívni, ők maguktól jelentkeztek be, ami mutatja, hogy rangos szakkiállításnak tartják a hódmezővásárhelyi rendezvényt. A Csongrád Megyei Önkormányzat is meghívta partnereit: lengyel, német, székelyföldi és francia vendégek is állítottak standot. „Csongrád megyének kiemelten fontos, hogy a kiváló magyar mezőgazdaság jó hírét szerte a világba elvigyék, ezért hívott meg négy külföldi delegációt is idén a megyei önkormányzat” – mondta el Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke. A Kovászna megyeiek hoztak magukkal többek között bőrtúrót, füstölt sajtot, aludttejet, székelyföldi szalonnát, szilvapálinkát és pityókás házi kenyeret is. A német Breisgau-Hochschwarzwald járás képviselői feketeerdei sonkát, szintén onnan származó cseresznyepálinkát, vörösbort és gyümölcsszörpöket kínáltak, míg Łódź vajdaság standján különleges lengyel tormákat és savanyúságokat mutattak be. Az állattenyésztési napok vendégei megkóstolhatták többek között a Laskie sört is, ami a lengyel-magyar-török történelmi barátság itala. 1528-ban a király udvarában aláírt lengyel-magyar-török békeszerződés megkötésekor is ittak már belőle.

Szakmai érdekek, vélemények

„Az elmúlt években komoly szerkezeti váltás történt a magyar állattenyésztésben, átalakult az üzemi struktúra és jelentős műszaki-technológiai fejlesztést sikerült végrehajtani” – jelentette ki Gráf József leköszönő agrárminiszter az állattenyésztési napok megnyitóján. Egy évvel ezelőtt a sertéságazat fejlesztése, a magyar hús védelme érdekében írtak alá együttműködést az állattenyésztési napokon. Erről Gráf portálunknak elmondta, hogy elindult a folyamat, aminek a jelentősége, hogy nagyszabású műszaki-technológiai fejlesztést hajtottak végre az ágazatban, igazi eredményre két-három év múlva számít. Az elmúlt négy-öt év eredményei közül kiemelte, hogy sikerült elérni, hogy a gazdák hozzájussanak az uniós és a hazai forrásokhoz. „Nem sikerült azonban a földkérdést megoldani, alapvetően azért, mert amennyire lehet, távol tartottam a politikát a minisztériumtól, de ebben a kérdésben nem lehetett. A föld nélküli állattartó egy magyar találmány, ilyen a világon nincs” – összegzett Gráf. „A mi szakmánk kényes az időjárásra és a politikára is” – mondta el Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, aki szerint az fogja előrevinni az ágazatot, ha közös akarat és gondolat mentén haladnak, és nem egyéni vagy politikai érdekek határozzák meg a célokat. A vezérigazgató úgy látja, hogy az állattenyésztésnek nagy hangsúlyt kell kapnia a jövőben. „Közgazdasági alaptétel, hogy egy feldolgozottabb terméket jelent az állattenyésztési termék. Itt azonban nem szabad megállni, úgy gondolom, hogy a vertikális integrációban a feldolgozóipar fejlesztése is szükséges, amihez azonban összefogásra van szükség” – hangsúlyozta Antal Gábor, aki szerint meg kell erősíteni az érdekérvényesítő képességet is a kereskedelmi láncokkal szemben.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.