Kerekasztal a pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi kérdéseiről

„Pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi kérdései a Dél-alföldön” címmel regionális kerekasztalt tartottak ma Szegeden a banki szektor, a hatóság és a civil fogyasztóvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével. A rendezvény résztvevői abban egyetértettek: sajnálatosan hiányos a lakosság pénzügyi ismerete, miközben a hitelek miatt szinte mindenki érintett ebben a kérdésben - olvasható a Szó-Tér Egyesület sajtóanyagában.

A résztvevőket

Pavlovits Miklós

, a Szó-Tér Egyesület elnöke, valamint

Varga József

, a Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke köszöntötte. Varga József elmondta, a hozzájuk beérkező panaszok 10 százaléka pénzügyi témájú, így kijelenthető, hogy a kerekasztalon napi problémákat érintenek. Az első előadást

Mózes János

, a Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület alelnöke tartotta, aki civil fogyasztóvédőként közelítette meg a pénzügyi szolgáltatások témakörét. Mint mondta, az alapvető probléma, hogy az egyre nagyobb kereslet egyre alacsonyabb színvonalú pénzügyi kulturáltsággal párosul. Ez azt jelenti, hogy minimális pénzügyi ismeretekkel sem rendelkeznek azok, akik igénybe veszik a hiteleket, és át sem látják az egyre bonyolultabb feltételeket. Mindezek mellett ráadásul a kínálatban szereplő konstrukciók is egyre bonyolultabbak, melyre a fogyasztói társadalom nagy része nincs felkészülve. Kijelenthető tehát, hogy a pénzügyi fogyasztót gyakran saját magától kell megvédeni, hiszen sok esetben teljesen felelőtlenül írják alá a hitelszerződéseket. Hozzátette: teljes anyagi egzisztencia alapozódhat meg vagy mehet tönkre egy-egy rossz döntés miatt, így nagyon fontos, hogy a hitelekkel kapcsolatosan tudatos és jól informált fogyasztóvá váljunk.

Horváth Anna

, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Fogyasztóvédelmi Osztályának vezető fogyasztóvédelmi szakreferense a felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásairól és azok módjáról beszélt. Elmondta, a PSZÁF – mely egyszerre képviseli az ügyfél és a szolgáltató jogait és kötelességeit – a korábbiakkal ellentétben, amikor csupán véleményt mondott a beérkező panaszokról, most már hatóságként tud eljárni fogyasztóvédelmi ügyekben. Kiemelte: ők is tapasztalják a pénzügyi kultúra hiányosságait, így lapmegjelenésekkel és internetes oldalakkal próbálnak hasznos információkat nyújtani a lakosságnak. Mindezek mellett pedig pályázatot is írtak ki középiskolás tanárok pénzügyi oktatására, hiszen a diákok is akkor lesznek csak képzettek, ha tanáraik megfelelő információkat tudnak átadni számukra.

Fodor Zoltán

, a Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökségi tagja egy konkrét példával világította meg, hogy komoly jogérvényesítési problémák vannak ezen a területen. Mint elmesélte, egy idős hölgy kereste fel a kecskeméti panaszirodát azzal a problémával, hogy utaztatással és árubemutatóval egybekötött értékesítési forma keretében invitálták meg, majd gyógyhatású készítménynek titulált kapszulát adtak el neki. Mivel szerény jövedelmű kisnyugdíjasról van szó, hitelt kellett igénybe vennie, amely – minő meglepő – helyben rendelkezésre állt. Otthon átgondolván az ügyet, el akart állni az üzlettől, törvényes határidőn belül. A vállalkozás azonban nem teljesítette kötelezettségét, nem adta vissza az előleget és a bank felé sem intézkedett, hogy rendezze a hitelszerződést. A bank ugyanakkor átutalta a hiányzó vételárat a vállalkozásnak, így követelte a nénin a hiteltörlesztést, annak ellenére, hogy a fogyasztó tájékoztatta a vásárlás meghiúsulásáról. A szakember elmondta, ilyen és hasonló esetekben a békéltető testület is sokszor tehetetlen, hiszen a bepanaszolt vállalkozások még csak nem is kötelesek válaszolni a közvetített panaszra és a testület ajánlásait sem kell figyelembe venniük. Így az egyetlen eszköz a nyilvánosság lehet, ám még ez sem nyújt megoldást, mert ezek a vállalkozások rövid időre létesülnek, így nem fenyegetés számukra „jó hírük” csorbulása. A hatóság sem tud egyedi jogvitát érdemben elintézni, mivel nincs rá hatásköre. Konkrét jogorvoslatot tehát csak a bíróságtól lehet remélni, de annak költségét és hosszadalmasságát sok fogyasztó nem engedheti meg. Így a szakember szerint a békéltető testületek jogi támogatása lenne a megoldás, hiszen az egyedi problémákkal foglalkozik, gyorsan és költségmentesen.

Halmos Valéria

, az OTP szegedi fiókjának igazgatója az ügyfelek tájékoztatásáról és tájékozottságáról beszélt. Mint mondta, internetes oldalukon, illetve a fiókjukban egy hitelkalkulátorral bárki kiszámíthatja költségeit, illetve a háztartási kiadások is kiszámolhatók egy program segítségével. Érdekes tapasztalat, hogy az ügyfelek sokszor csodálkoznak rá, hogy mennyit spórolhatnak bizonyos kiadások csökkentésével. Aki bajba kerül a hiteltörlesztések kapcsán, annak is igyekeznek segíteni a fizetés átütemezésével, illetve egyéb szolgáltatásokkal, melynek azonban feltétele, hogy az adós keresse a bankot és kérje segítségét. Hangsúlyozta: fontos, hogy az ügyfelek tudják, mire akarnak hitelt felvenni, és az is, hogy hogyan fogják törleszteni. Hiszen bármi is történik, az tény, hogy a döntés mindenképpen az övék volt.

Konkoly Miklós

, a Budapest Bank privátbanki igazgatója a lakossági megtakarítások kezeléséről beszélt. Mint emlékeztetett, néhány éve még a kamatozó betét volt az egyetlen lehetőség, mely azonban kétszámjegyű kamatot hozott a befektetőknek. Amikor viszont megjelentek az egyéb típusú befektetések, a kamatozó betét pedig már nem biztosította a kívánt hozamot, az emberek könnyen átestek a ló másik oldalára, és olyan kockázatos papírokat vásároltak, melyek aztán nagy bukást eredményeztek. A szakember szerint tehát a szerződés aláírása előtt mindenképpen üljünk le, hiszen olyan döntést, mely több éven – évtizeden keresztül befolyásolja az életünket, jelenleg sokszor pár perc alatt hozunk meg. Gyakorlati tanácsokkal is szolgált előadása során. Mint arra felhívta a figyelmet, a jelenlegi banki kamat (körülbelül 4 százalék) az infláció mértékét és a kamatadót is figyelembe véve több mint 10 százalék veszteséget hoz. A részvényalapokkal, valamint ingatlanalapokkal kombinált portfóliókkal is megtörténhet, hogy az infláció feletti hozamért cserébe egy éven belül tekintve veszteséget termel, hosszú távon azonban nyereséget hozhat. A problémát a szakember abban látja, hogy a magyarok nem hajlandóak hosszú távban gondolkodni.

Dékány László

, a Csongrád Megyei Békéltető Testület elnöke a testület 10 évének tapasztalatairól beszélt. Az 1999-2005 közötti időszak – ahogy mondta – tanulóidőszak volt, amikor még nem igazán voltak ügyeik. A válsággal azonban a megkeresések száma jelentősen megnövekedett – ezek 3-6 százaléka pénzügyi témájú.

Dékány László

elmondta, a bejelentések alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az emberek pénzügyi ismeretei erősen hiányosak. A szerződést nem olvassák el, nem rendelkeznek kellő információval. Ebben pedig véleménye szerint a szolgáltatóknak is felelősségük van, hiszen nem egyértelműen, világosan és közérthetően tájékoztatnak a kockázatokról. A testület elnöke kiemelte: a panaszok nagy részében a fogyasztónak nincs igaza, így igényét elutasítják, ám a panaszosok mégis elégedetten távoznak az irodából, mert legalább végre tájékoztatták és felvilágosították arról, amiről nem volt tudomása. Ennek azonban Dékány szerint nem ilyen későn kellene megtörténnie.

Rácz Zoltán

, a Generali Providencia Biztosító Zrt. régióigazgatója az előző előadásokhoz kapcsolódóan szintén a szerződések megkötése előtti körültekintés fontosságát hangsúlyozta. Példaként kiemelte az internetes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, mely egyáltalán nem biztos, hogy a legjobb konstrukciót kínálja, hiszen szakember segítsége nélkül, a fogyasztó által megadott adatokra hivatkozva számol. Mint mondta, idén több mint 1 millió szerződést kötöttek át ily módon, mely jól mutatja az emberek pénzügyi tudatlanságát és túlzott bizalmát abban a tényben, hogy mindig a legolcsóbb a legjobb. Hasonló hibaként hozta fel, amikor valaki egy ismerősére hallgatva évekig nála köt biztosítást – mondván, hogy ő eddig is jó tanácsot adott. Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy évek múltán is az a szolgáltatás a legjobb a piacon. Mint mondta, a szaktanács fontossága ott is tetten érhető, amikor valaki olyan befektetést választ, mely hirtelen jelentős veszteséget kezd termelni. Sokan hajlamosak ilyenkor kivenni pénzüket, ezáltal valóban realizálva veszteségüket. Míg ha egy jó szakember áll mögöttük, az elmagyarázhatja, hogy ha hosszú távon gondolkodik, megvárhatja, míg a befektetése ismét nyereséget termel – hiszen ez jó eséllyel előbb-utóbb bekövetkezik. Pavlovits Miklós, a Szó-Tér Egyesület elnöke a kommunikáció felelősségét hangsúlyozta. Mint mondta, az egyesület nem véletlenül indította el uniós támogatással a fogyasztóvédelmi projektjét, („Mindennapi fogyasztóvédelem a Dél-alföldön – falvaktól a városokig”) hiszen látható, hogy nagy szükség van rá. A lokális információ ráadásul a tapasztalatok szerint könnyebben jut célba, így remélhető, hogy a pályázat lejártakor mérhető és kimutatható lesz a változás: a fogyasztók tudatosabbá válnak – pénzügyi téren is. Az előadások után a résztvevők kötetlen beszélgetésen vettek részt, ahol javaslatként felmerült például, hogy a szerződésekből teljesen ki kellene iktatni az apró betűs részeket. A PSZÁF munkatársa erre azt mondta, sok előrelépés történt már az ügyben – például a THM már most is ugyanakkora mérettel szerepel mindenhol, mint a kamat – de tény, hogy még sok hiányosság van a fogyasztók tájékoztatásában, például az üzletszabályzat, mely minden esetben a szerződés része, azt mégsem olvassa el szinte senki soha, sőt: nem is látja - tájékoztat a közlemény.