A téli hónapokban mindig kiemelt téma az energiaárak problémaköre. Az elmúlt négy évben a távhő ára 150%-kal emelkedett Szegeden, ráadásul a panelprogram sem hozta meg mindenhol a várt eredményt, hiszen egy, a portálunkon megjelent cikkben – amit az országos média is átvett – nemrég arról írtunk, hogy egyes panelekben az utcát fűtik, olyan nagy a meleg. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját, Básthy Gábort kérdeztük az oly gyakran emlegetett geotermikus energia felhasználásának lehetőségeiről.– Jelenleg van-e Szegeden terv a geotermikus energia, a termálvíz fűtésrendszerekben történő felhasználására, mint ahogy azt már egyre több önkormányzat alkalmazza?
– A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2008-ban a Magyar Geotermális Egyesület szakértőivel megvizsgáltatta a geotermikus energiahasznosítás lehetőségeit Szeged város távhőszolgáltatásában. Az elkészült tanulmány főbb megállapításai a következők voltak: a villamosenergia-termeléssel kapcsoltan történő használati melegvíz-készítés következtében a termálvíz hasznosításra fűtési idényen kívül nincs lehetőség. A geotermikus energia elméletileg is legföljebb 60%-os arányban vehet részt a szegedi távfűtés primerenergia-szükségletének kielégítésében. A terület hidrogeológiai terhelhetősége, továbbá a kútfúrási pontok elhelyezhetősége figyelembe vételével Szegeden 7 db termelő és 10 db visszasajtoló termálkút fúrásával 6 db ellátási körzetnél valósítható meg termálvíz hasznosítás (Rókus, Makkosháza, Észak I/A, Tarján V, Tarján IV, Tarján VIII). Ez 250 ezer gigajoule/év geotermikus energia betáplálását jelenti. Ez a teljes primer energiahordozó felhasználás 25,2%-ával egyenértékű. A 2004-ben életbe lépett vízgazdálkodási törvény kötelezővé tette az energetikai célra használt termálvizek teljes mennyiségű visszasajtolását. A szakértők szerint a szegedi termálvíz visszasajtolási kútkiképzések sikeressége 80%-ra becsülhető. A beruházás összköltsége 2008-as árakon mintegy 4,93 milliárd forint, melynek egyszerű megtérülési ideje ugyancsak 2008-as árakon számítva 10,8 év. Ez az egyszerű megtérülés nem tartalmazza ugyanakkor az amortizációt, valamint a beruházási hitel kamatainak és az egyéb banki költségeknek a fedezetét. Ezek figyelembevételével a valós megtérülés lényegesen hosszabb lehet.
– Ezek szerint a hőszolgáltató önállóan nem fog bele geotermikus beruházásokba a közeljövőben.
– E megállapítások alapján egyértelművé vált, hogy a becsült beruházási költségek a Szegedi Hőszolgáltató Kft. lehetőségein még az esetlegesen elnyerhető támogatások figyelembevételével is jelentősen túlmutatnak, ugyanakkor a beruházás kockázatai messze meghaladják, megtérülése viszont nem éri el az üzletileg vállalható mértéket, ugyanakkor rövid távon nem eredményezi a távhőszolgáltatás díjainak számottevő csökkenését. Megjegyzendő, hogy nem ismerünk a Dél-Alföldön olyan geotermikus energetikai rendszert, melynél a teljes kitermelt vízmennyiség visszasajtolása minden kétséget kizáróan tartósan megvalósult volna, illetve elegendő üzemi tapasztalat állna rendelkezésre arról, hogy ez milyen feltételek mellett, milyen időtartamig lehetséges. Valószínűleg ennek tudható be, hogy az ilyen beruházásokat nem a szolgáltatók, hanem az önkormányzatok végezték, élve a csak általuk elérhető pályázati lehetőségekkel is. Mindenesetre az eddig megvalósult geotermikus fűtési rendszerek nagyságrendekkel kisebbek, mint Szeged távhőszolgáltatása, így a kitermelt termálvíz mennyisége is töredéke a Szegeden szükségesnek. – Ha mégis hajlandóság mutatkozik a geotermikus energia felhasználására, akkor mikor és hogyan hajtható végre? – Az előzőekben hivatkozott tanulmányt eljuttattuk a Szegedi Hőszolgáltató Kft. tulajdonosainak, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának és az Alfa-Nova Kft.-nek. Véleményem szerint akkor valósulhat meg, ha egy külső befektető, esetleg az önkormányzattal együtt, vállalva annak kockázatait is, megvalósítja a szükséges geotermikus műveket, és valóban képes azokból a földgáznál lényegesen olcsóbban jelentős mennyiségű hőenergiát szolgáltatni a szegedi távhőszolgáltatás számára. – Ön szerint eddig miért nem fogtak bele Szegeden, miközben páratlan geotermikus kincs fekszik a város alatt? – Ennek a valóban páratlan geotermikus kincsnek a kiaknázása igen drága dolog. Nem igaz ugyanis, hogy ez szinte ingyen van. Mint az előzőekből kiderült, esetünkben egy igen nagy költségű, viszonylag lassan megtérülő beruházásra van szükség, amely akár hitelből, akár pályázati forrásokból valósulna meg, milliárdos saját pénzügyi forrást is igényel. Ez belátható időn belül nem fog a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nek a rendelkezésére állni. Ismereteink szerint egyébként az esetünkben szükséges nagyságú pályázati forrás jelenleg nem elérhető. Az ennél kisebb léptékű projektekre történő szétdarabolás esetén viszont a távhőszolgáltatás díjaira gyakorolt hatás érzékelhetetlenné válik. – Ön személy szerint mit tart kifizetődőnek hosszú távon az energia árak csökkentésére a távhő kapcsán, akár az alternatív fűtési rendszerek tekintetében? – Csodák nincsenek. Jelenleg nem létezik távhőszolgáltatás méreteiben olyan technológia, melynek alkalmazásával a szolgáltatás díjait – mint ahogyan általában az energiaárakat - rövid időn belül radikálisan lehetne csökkenteni. Az alternatív fűtési rendszerekről általánosságban nehéz véleményt mondani. Ezeket csak konkrét esetekben és konkrét megoldásokra vonatkozó műszaki-gazdaságossági megfontolások alapján lehet értékelni. Azért annyi állítható, hogy ezek jelenleg helyi – családi ház vagy társasházi nagyságrendű – megoldások formájában léteznek, nem pedig akkorában, amekkorát a távhőszolgáltatás igényel. A nagyságrendi különbség száztól az ezerszeresig terjedhet. Vannak olyan alternatív fűtési megoldások is, amelyek gyökeresen eltérő jellegük miatt egyáltalán nem illeszthetők a távhőszolgáltatás rendszeréhez. Egyik megvalósítható megoldás lehet ugyanakkor a biomassza, a geotermikus energia és a földgáz alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés egymást kiegészítő kombinációja. Egy ilyen megoldású kiserőmű építését készíti elő jelenleg a Szegedi Hőszolgáltató Kft. kisebbségi tulajdonosa, az Alfa-Nova Kft. Szegeden. A másik út az energiatakarékosság. A szegedi távhőszolgáltatásban már tapasztalható a panelprogram és a Szegedi Hőszolgáltató Kft. által jelentős mértékben támogatottan felszerelt szabályzó és költségmegosztó eszközök eredménye. Az összehasonlító méréseink alapján megállapítható, hogy a panelfelújítási programmal 15-36% közötti fűtési hőenergia megtakarítás érhető el. A termosztatikus radiátorszelepek és költségmegosztók alkalmazása önmagában is 17-37% közötti hőfelhasználás-csökkenést eredményezhet. A hőtechnikai beavatkozások és az egyéni szabályozás tudatos használata a költségmegosztással együtt akár 50%-ot meghaladó mértékben csökkentheti a hőigényeket (186 napos, 4 Celsius fokos átlaghőmérsékletű fűtési idényre korrigálva).
