Párbeszéd a nemzeti vagyon jövőjéről címmel országos rendezvénysorozatot indított a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. A Budapesti Corvinus Egyetem után a Szegedi Tudományegyetem volt a második állomás, ahol a Tanács elnöke, Nagy János a nemrég elfogadott Középtávú vagyonhasznosítási stratégia megalkotásának hátteréről beszélt a TIK hallgatóságának. Az NVT 2007-es megalakulása óta kiemelt alapelvének tekinti a nyíltságot, az átláthatóságot és a párbeszédet, hiszen minden állampolgárnak jogában áll tájékozódnia az állami vagyonnal kapcsolatos stratégiai kérdésekről, tervekről, elképzelésekről. Az eseménysorozat célja, hogy első kézből kielégítse a közvélemény, a sajtó, a szakmabeliek, valamint az ifjú közgazdászok, jogászok körében tapasztalható élénk érdeklődést a nemzeti vagyonhasznosítási stratégia iránt. Az előadássorozat lényege az interaktivitás, ezért a szervezők ezúttal is lehetőséget biztosítottak arra, hogy a beszámolókat követően őszinte szakmai beszélgetés alakuljon ki Az eszmecserében részt vett Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója és Szabó Gábor, az SZTE rektora is. Az utóbbi időben sok vita keletkezett a teljes állami vagyon értéke körül. Ideje tisztázni ezeket a kérdéseket, bár nehezíti a tisztánlátást, hogy létezik 2 olyan terület, amelynek számszaki értékelése akadályokba ütközik. Egyrészt, a 15 ezer milliárdos könyv szerinti értékű vagyon egyes szakemberek becslése szerint forgalmi értéken 42,5 ezer milliárdot is jelenthet, másrészt pedig egyelőre megoldatlan az olyan különleges elemek értékelése, mint a légtérhasználat vagy a geotermikus energia. Ezek értékét a statisztikai becslés szerint 3 ezer milliárdban határozták meg, miközben a legpesszimistább elemzések is 10 ezer milliárd feletti értékről szólnak. Az említett 2 terület adatainak konkretizálása a további évek feladata lesz, ezzel kapcsolatban EU-s pályázatot is benyújtott az MNV. A kérdezők között volt Szabó Gábor is: őt az érdekelte, mi a helyzet a földvagyonnal, jönnek-e a külföldiek és felvásárolják a magyar földet, vagy tesz valamit az állam, hogy ezt megakadályozza. Nagy János megerősítette, amit előadásában is hangsúlyozott, az államnak és vagyonkezelőjének is inkább a gyarapítás, mintsem az eladás a célja. Kamarás Miklós szerint az állam nyomást tud gyakorolni a földpiacra, és az EU-tól kért földmoratórium 3 évvel történő meghosszabbítását követően lesz ideje felkészülnie a piacnyitásra, bár akadályt akkor sem állíthat a szabad kereskedelem elé.
