A válság ösztönzőleg hatott a megtakarítási hajlandóságunkra, de vajon annak is utánajárunk, hol hoz legtöbbet a félretett pénzünk?
A gazdasági világválság nemcsak a pénztárcánkat rendezte át, hanem a fogyasztási szokásainkra is hatással volt. A szükségleteink hitelből való kielégítése helyett jobban odafigyelünk, hogy megfogjuk a pénzt, és tartalékot képezzünk. A válság előtt legtöbben olyan fogyasztási cikkre is vettünk föl hitelt, aminek a törlesztőrészleteit ma már inkább megtakarításként tennénk félre. Még nem késő! Igaz, hogy a gazdasági recesszió komoly problémákat hozott a hétköznapjainkba, de egyben rámutatott olyan megtakarítási lehetőségekre, melyek még jobban felértékelődtek. Érdemes ezekre odafigyelnünk, mert átlagemberként ezekbe mentőövként kapaszkodhatunk most, amikor hosszan elhúzódó, nehéz időszak elé kell néznünk. A megtakarítások szempontjából a magyar lakosság anyagi lehetőségei és hajlandósága még távol állnak egymástól. Ezt nagyon jól tükrözi a Gfk Retail Banking Monitor legfrisseb kutatása, mely szerint a lakosság alig több mint egynegyede, mindössze 27,1 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással. A felmérés szerint a teljes lakosságot tekintve a Nyugat-Dunántúlon rendelkeznek a legtöbben megtakarítással, míg legkevesebben Budapesten. A kutatás adatai is megerősítik, van mit változtatnia a magyar lakosság többségének öngondoskodási szokásain és megtakarításai terén. Az alacsony megtakarítási hajlandóságot ugyanis nem lehet minden esetben a rossz anyagi helyzettel indokolni.
A kutatásból kiderül az is, hogy a lakossági megtakarítások fő céljai közül kiemelkedik a gyermek jövőjére és a váratlan kiadásokra való felkészülés, de a nyugdíjas évekre történő takarékoskodás is fontos szerepet kap. Ne feledjük, hogy a jelen gazdasági helyzetben a válság átvészelése is lehet egy fő cél, ami egyben ösztönzőleg is hathat, hogy valamilyen formában elkezdjünk egy megtakarítást. Hisz ha már egy világválság sem elég ok erre, akkor minek kell még történnie? A válság áthidalásában sokat segít, ha megpróbálunk minél többet megtudni saját fogyasztásunkról: megnézzük kiadásaink szerkezetét, végiggondoljuk, mi az, amiről le tudunk mondani. Egy ruhaleltár birtokában például inkább megfontoljuk a tizenötödik top megvásárlását vagy a harmadik csizma bespájzolását. Kihagyhatatlan, hogy a családtagok leüljenek, és megbeszéljék, milyen kiadások azok, amelyeket feltétlenül fizetni kell, ki, hol tud megtakarítani. Az már tény, hogy a válság néhány pozitív változást indukált a magyar gazdálkodási szokásokban: a mérhetetlen eladósodás után az emberek – nyilván a munkanélküliségtől való félelmükben is – elkezdtek sokkal határozottabban megtakarítani, ami a bankok betétállományának meredek növekedéséből nagyon jól látszik. 2007 januárjától 6 000 milliárdról 7 500 milliárd forintra emelkedett a betétállományok összege, aminek az oka részben a lakosság reakciója a krízisre, részben pedig a banki megtakarítási termékek reklámjainak hatása. A 7 500 milliárd forintos betétösszeget a bankügyfelek 31 százaléka teszi össze, ugyanis ennyien rendelkeznek banki megtakarítással. A megtakarítások formáját tekintve legkedveltebb továbbra is a forintbetét, a készpénz és az életbiztosítás. A pénzügyi passzivitásunkba tökéletesen beleilleszkednek a banki megtakarítási termékek, hisz kényelmes megoldást nyújtanak, ha nem akarunk az átlagosnál jobban tájékozódni a pénz világában, és fontosnak tartjuk a biztonságérzetet, amiért cserébe a kötöttségek mellett alacsonyabb hozammal, és 20 százalékos kamatadóval is számolhatunk. Természetesen van élet a bankokon túl is, tehát mindenképp érdemes venni a fáradságot, és feltérképezni a lehetőségeket a megtakarítási piacon. Több termék is elérhető ezen a területen, melyek jól megférnek egymás mellett. Mindegyikben van érték, csak attól függ, milyen szemüvegen keresztül nézzük, és mennyire illeszkedik rövid vagy hosszútávú célunkhoz, elvárásainkhoz. Például a megtakarítani vágyók állami támogatással is élhetnek lakás-előtakarékosság vagy babakötvény formájában. Ezek kifejezetten egy adott megtakarítási célhoz igazodnak, vagyis a lakás-előtakarékosság lakásfelújításra, lakásvásárlásra, a babakötvény pedig a gyermek 18. életévének betöltését követően vehető igénybe tanulmányok, lakhatás, pályakezdés, gyermekvállalás feltételeinek megteremtése céljából. Ezek esetében tervezhető, nem túl magas, de garantált kamatokra számíthatunk. Ha maradni akarunk a biztonságos zónában úgy, hogy közben magasabb hozamokat szeretnénk elkönyvelni, mindenképp meg kell említeni a klasszikus értékmegőrzés formáját, az aranyat, ami a válság hatására még jobban felértékelődött. A betéti kamatszintek mértéke a következő 3-4 évet tekintve várhatóan csökkenni fog. Az arany árfolyama és tőkemegtartó ereje továbbra is töretlenül emelkedik. Aki a mindennapos fogyasztásain felül félre tud tenni, az önmagában is értékes dolog. Érdemes emellé olyan kockázatmentes megtakarítási alapot választani, aminek a magasabb hozama több értelmet és nagyobb értéket ad megtakarításának. Így céljait is hamarabb érheti el! Folytatódik...
Szabadi Péterwww.aranyvilag.hu
