Gáz van, de lesz-e geotermikus energia?

"Szegeden és környékén úgynevezett felső-pannon homokkőzetből, mintegy kétezer méter mélységből 90 fok körüli, viszonylag szerényebb sótartalmú termálvíz nyerhető ki, és ez a hőfok már alkalmas arra, hogy a távhőrendszerben is jelentős gázkiváltás történhessen" – mondta el lapunknak

Kurunczi Mihály

(

képünkön

), a Magyar Termálenergia Társaság elnöke. Egy – 3-4 megawatt hőt termelő – termálkör 1-1,2 milliárd forintba kerül, Szeged vonatkozásában viszont sok ilyenre lenne szükség. A városban 27 ezer távfűtött lakás van, hogy ez a lakásállomány teljesen kifűthető legyen, 30-40 termálkútra lenne szükség, de ez nagymértékű területigényt is jelent. A fűtési rendszer technológiája és hőlépcsője is megszabná a korlátokat, de 80-90 fokos termálvízzel 60-70%-ban mindenképpen a jelenlegi lehetőségek szerint is ki lehetne váltani a gázt – mondta a szakértő. Hozzátette: a megújuló energiahasznosítás nagy gátja a jelenlegi gázmotoros energiatermelés túlzott támogatása, melynek az az oka, hogy egy viszonylag egyszerű, könnyen és gyorsan kiépíthető technológiáról van szó. Még mindig nem elég drága a gáz, illetve nem elég versenyképes a megújuló energia ahhoz, hogy akár a gázmotor terhére is beinduljon a váltás – így a szakértő.

"Hosszú távon mindenképpen érdemes lesz foglalkozni a geotermikus energiával, de jelenleg körülbelül ötmilliárd forintos beruházással lehetne a mostani gázfelhasználás egynegyedét kiváltani" – mondta el lapunknak

Básthy Gábor

, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Ez 10-12 év körüli megtérülést jelent, csak a tőkebefektetést tekintve. Ekkora nagyságú projektre körülbelül maximum egymilliárd forintig hazai támogatás pályázható, és jelenleg nincs kifejezetten ilyenre EU-s támogatás. A geotermikus energiának akkor van esélye, ha egy külső befektető vagy az önkormányzat épít egy geotermikus művet – tudtuk meg az igazgatótól. "A Szegedi Tudományegyetemen elkészült annak a tervdokumentációja, hogy az egyetem városszerte szétszórt épületeit egy termálvíz-rendszerrel hogyan lehetne fűteni, és az önkormányzati intézmények is egy közös program keretében bekapcsolhatók lennének, csak a városvezetésnek kellene megfelelő nyitottságot tanúsítania" – véli Kohári Nándor (Fidesz), a témát felkaroló önkormányzati képviselő. Nemrég a szegedi polgármester év végi beszámolójában is szóba került a téma. Ott

Botka László

kifejtette, hogy a geotermikus lehetőségekben rejlik a jövő, és már a gazdasági alpolgármester,

Szentgyörgyi Pál

is foglalkozik a témával.