Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Gazdaság

E-nni, vagy nem E-nni

E-nni, vagy nem E-nni

2009. december 18., péntek
E-nni, vagy nem E-nni

A színezékektől az E-számokig mindennapi betevőnkben

Fogyasztói társadalmunkban legjobb csukott szemmel vásárolni: az utóbbi évek élelmiszerbotrányai a „kockázattársadalom” képét erősítették meg a vásárlókban: nem tudjuk, mit eszünk meg, és az mit okozhat: rákkeltő, vagy csak egyszerűen mérgező, vagy egyik sem, csak ennyire járatlanok vagyunk az élelmiszerkémiában... S bár a rossz hírekre lassan immunissá válunk, a tájékozódás a fogyasztó felelőssége is. Az adalékanyagok célja, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolják. Nagy részük nélkül nem lehet élelmiszert készíteni – mondja Horváthné Almássy Katalin, a szegedi Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézetének főiskolai tanára. Mindez együttjár modern, iparosodott társadalmunkkal. Persze elvileg mindenki otthon maga termelhetné meg a napi betevőt a saját háztáji gazdaságában… Ha viszont ezt nem vállaljuk, akkor bele kell törődnünk: ahhoz, hogy ízre, állagra stb. megfelelő élelmiszereket kapjunk, szükségünk van adalékokra. Az élelmiszer egyre nagyobb utat tesz meg származási helyétől a fogyasztóig, közben szükség van tartósságának, élvezeti értékének biztosítására, megőrzésére.

A rómaiak bora

A módszer, hogy az élelmiszerek tulajdonságait kedvezően befolyásoljuk, nem újkeletű: már az ókori rómaiak is javították a borok színanyagát növényekből nyert adalékokkal. Mára viszont éppen a színezékek között találjuk a legtöbb mesterséges anyagot, bár számuk folyamatosan csökken. Ugyanakkor a szakember kiemeli: ezekből kis mennyiség is elegendő ahhoz, hogy kifejtsék hatásukat. Olyan stabil vegyületekről van szó, amelyek nem változnak sem a feldolgozás sem az emésztés során. Ezeknek az élelmiszerekben ellen kell állniuk például hőnek illetve savaknak is, így az emésztőrendszerbe jutva sem módosulnak, többnyire változatlanul távoznak – magyarázza Horváthné Almássy Katalin. Kipróbált anyagok kerülnek tehát az asztalunkra, az persze más kérdés, hogy a gyártók betartják-e az előírásokat… A törvényi szabályozás ugyanis elvileg megköveteli az adalékok mérsékelt felhasználását. Ez azt is jelenti, hogy a gyakran fogyasztott élelmiszereknél szigorúbb a korlátozás, hiszen elsődleges szempont természetesen az, hogy az emberi egészséget semmiképpen nem veszélyeztethetik.

Bónusz? Az adalékanyagok pozitív hatásai

„E”-sek közül természetes anyag például a gumiarábikum (E414), melyet egy akácfaféle törzséből vonnak ki, nagyon jó sűrítőszer, amely több hasonló társával együtt (E 406 Agar, E 412 Guar, stb.), nem emészthető, vízoldható élelmi rost, s mint ilyenek, segítenek a székrekedésben. A vastagbélben mintegy 400-féle, többségében hasznos mikroorganizmus található, amelyekkel szimbiózisban élünk. A bélflóra hasznos mikrobái életműködésük során az oldható élelmi rostokból olyan zsírsavakat termelnek, amelyek megkötik az epesavakat, miáltal a vér koleszterinszintje csökken. Fontos továbbá megjegyezni, hogy az élelmi rost típusú sűrítőszerek a tápcsatornában akadályozzák vagy késleltetik a cukrok felszívódását, így a cukorbetegségre hajlamos emberek vérében nem keletkezik hirtelen nagy cukorszint-növekedés étkezés után.

Mi van a címkén?

Az élelmiszerek csomagolásán olvasható tájékoztatón az összetételnél általában az adalékanyag csoportnevét (színezék, emulgátor, térfogatnövelő stb.) adják meg, majd utána az úgynevezett E-számot, vagy – újabban ismét – a nevét. Az E-számmal kategorizált anyagok többsége nem mesterséges, a nem természetes színezékek, tartósítószerek és édesítőszerek is egyre inkább háttérbe szorulnak. Szintén sok szintetikus, ám „természetazonos” anyagot találunk az aromák között, melyek felhasználására – meglepő módon – még csak mostanában készül a külön szabályozás. Az E-szám eredetileg a fogyasztó tájékoztatására megalkotott rendszer, mely egységesítette és helyettesítette a korábbi változatos kémiai vagy triviális elnevezéseket. Később – a média sokszor felületes tájékoztatásának is köszönhetően – egyre negatívabban állt hozzájuk a közvélemény, mondván, hogy amiben sok az „E”, abban sok a mesterséges anyag. Ezek között pedig olyan „ártatlan” adalékok is szerepelnek, mint a C-vitamin, vagyis az aszkorbinsav (E300), vagy az emberi szervezetben is megtalálható és fontos funkciót betöltő citromsav (E330).

A veszély és foka

Az adalékanyagok fő veszélyei, hogy elfedhetik az alapanyag és a gyártási folyamat hibáit. Némelyek puffadást, allergiát okozhatnak, gyermekeknél hiperaktivitást idézhetnek elő – bár ezt a legutóbbi klinikai kísérletek cáfolják. Tudni kell azt is, hogy jelentős részük más negatív hatások kiküszöbölését célozza: a tartósítószerek például az élelmiszer romlása során keletkező toxikus anyagok képződését akadályozzák – fejtegeti a szakember. Egyre műanyagabbá váló világunkban végül ne feledkezzünk meg arról, hogy az adalékanyagok még mindig jóval kisebb kockázati tényezőt jelentenek, mint például a túl-vagy alultápláltság, vagy akár a növényvédő szerekkel szennyezett élelmiszerek – összegez Horváthné Almássy Katalin.
mesterséges színezékek élelmiszer mesterséges anyagok az élelmiszerekben élelmiszeripar E-számok színezékek

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo