Gazdaság

Illés Zoltán: A környezetvédelem a gazdaság motorja

Illés Zoltán: A környezetvédelem a gazdaság motorja

2009. március 19., csütörtök
Illés Zoltán: A környezetvédelem a gazdaság motorja

60-80 milliárdos veszteség a hulladékgazdálkodáson

Nyugaton a környezetvédelem húzóerőként jelenik meg, a gazdaság motorja, míg nálunk közel sem kap akkora szerepet, mint amilyet megérdemelne. Illés Zoltánt, a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusát, egykori alelnökét erről kérdeztük a polgári oldal makói március 15-i megemlékezésén.

„Magyarországon a lakosság gázfogyasztásának 86 %-a Oroszországból származik, ami kétségtelenül óriási függőséget jelent. A kiszolgáltatottság megszüntetése nemcsak magyar, hanem EU-s érdek is. Hiába mondja

Gyurcsány Ferenc

miniszterelnök úr a Déli Áramlattal és a Nabuccóval kapcsolatban, hogy az egynél a kettő több, a három meg a kettőnél, egyet elfelejt: ha a forrás ugyanaz, a gáz a jövőben is Oroszországból fog érkezni. Az oroszok ugyanis a Szovjetunió egykori utódállamaiban már megvették azokat a földeket, lelőhelyeket ahol e gázvagyon található. A tulajdonos áttételen keresztül megint a Gazprom és az orosz állam. Ezért sürgősen fel kell újítani a kapcsolatokat a lengyelekkel, csehekkel és szlovákokkal és megépíteni az északi Jeges-tenger felől érkező gázvezetéket, ami a dél-szláv országoknak is érdekében áll" - fejtette ki

Illés Zoltán.

A politikus egyetért azzal, hogy ilyen helyzetben sürgősen az alternatív energiaforrások felé kell fordulnunk. A geotermikus energia valódi kincs, de nem elég lakások és üvegházak fűtésére használni, villanyenergia is előállítható a segítségével. Sokkal nagyobb léptékkel folytatni kell a panelprogramot, ezen túl pedig minden épület, családi ház, közintézmény hőszigetelését is ajánlatos lenne elvégezni. E programok indítása új munkahelyeket teremtene, fellendítené az építőipart, felpörgetné a gazdaságot. A Fidesz a geotermikus energia mellett a szél- és a napenergia hasznosítását is támogatja, csakúgy, mint a biomassza előállítását. Ez utóbbi esetben kizárólag a mezőgazdasági hulladék hasznosítását, illetve gázzá történő átalakítását preferálja, ha ennek megvan a gazdasági indoka, és az eljárás költséghatékonynak bizonyul. Amennyiben e két szempont nem érvényesül, nem szabad erőltetni. Az államnak ugyanis döntő szerepe van abban, milyen szabályokat határoz meg, milyen ösztönzőket nyújt. Például Borsod és Baranya megyében erőművekben égetik el az erdőirtás során kitermelt tűzifát, ahelyett, hogy ezt családi házak fűtésére használnák. 22-24 ezer forintba kerül egy köbméter fa, mert két nagy erőmű saját igénye miatt fölszippantja a teljes fakínálatot. A magyar állam úgy határozta meg a szabályzókat, hogy a faanyag égetéséből keletkezett energia az bioenergia, és ezt támogatja. Ez torzult viszonyok kialakulását eredményezte a tűzifapiacon. Ha az állam nem támogatná az erőműveket, a fa ára nem 22, hanem 10-14 ezer forint lenne és a kis ember is meg tudná fizetni. A kis léptékben történő fahasznosítás és a többi felsorolt alternatív energia nagymértékben csökkentené az orosz gázfüggőséget, a 86 % 15-20%-kal kevesebb lehet.

„Hibrid autóval érkeztünk Makóra." - újságolta a képviselő. „Ezzel nem hencegni akarok, csak szomorúan állapítom meg, hogy a magyar kormány a közlekedés területén sem támogatja a környezetbarát megoldásokat. Nyugaton az ilyen autókon nincs áfa, nincs regisztrációs adó, súlyadó. Ha nem öt-, hanem csak három és fél millió forintba kerülne, lehet a magyar ember is megvenné. Ehhez azonban olyan miniszterelnök, gazdasági miniszter, környezetvédelmi miniszter, stb. kell, aki azt mondja: vasúttámogatás EU-s pénzekből, mert az kényelmes, gyors, korszerű, autópálya-építés, de csak úgy, ha a mellékutakat is legalább olyan mértékben építjük, autóvásárlási támogatás, ha a jármű hibrid, környezetbarát." A harmadik neuralgikus pont a hulladékgazdálkodás. Illés Zoltán szerint az állam nem adhatja föl szerepét ezen a területen. Eleinte úgy volt, hogy a műanyag palackok gyártói és forgalmazói lesznek azok, akik majd a visszagyűjtést és az újrahasznosítást is megoldják. Kiderült, a dolog nem működik, a cégeknek ez nem állt érdekükben. Rengeteg csalás, fiktív számlázás, gazdasági visszaélés történik ezen a területen. Jelen pillanatban olyan a törvény, hogy létezik termékdíj, csak nem igen akarják befizetni. Éves szinten mintegy 5 milliárd forint csurog be, miközben az állam 60-80 milliárdot veszít, mert nem tartják be a rendelkezéseket...

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.