Szalay-Berzeviczy: Vagy összefogás lesz, vagy pedig Mohács

Magyarország számára azért jelent különösen komoly veszélyt a pénzügyi világválság, mert rendkívül gyenge állapotban érte az ország gazdaságát. Ennek oka pedig az, hogy a 2002 óta regnáló kormányok a tartalékolás, a felhalmozás helyett indokolatlan nagyságúra növelték a szociális hálót, illetve rekord költségvetési hiányokat halmoztak föl - mondta hétfőn Szegeden a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke. Szalay-Berzeviczy Attila szerint Gyurcsány Ferencek és Orbán Viktornak sürgősen meg kellene egyezniük a nemzeti minimumról, mert ha már „nyakunkon a török", teljesen mindegy, ki irányítja az országot...

Mint arról a SZEGEDma.hu is beszámolt, az elmúlt héten

illetve annak magyarországi következményeiről, hétfőn pedig

Szalay-Berzeviczy Attilát,

a Budapesti Értéktőzsde nyáron lemondott elnökét hallgathatták meg ugyanebben a témában az érdeklődők.

A nemzeti csúcs is csak politikai show volt

A szakember szerint a hazánkat is egyre inkább fenyegető pénzügyi válságot még kevesen érzékelik - leginkább a hitelfelvevők -, ugyanakkor sürgősen meg kellene tenni a válaszlépéseket, különben súlyos veszély fenyegeti az országot. Szalay-Berzeviczy Attila azt mondta, nem lát B megoldást:

Gyurcsány Ferenc

miniszterelnöknek és

Orbán Viktornak

, az ellenzék első számú vezetőjének le kellene ülniük, s meg kellene egyezniük azokban a nemzeti minimumkérdésekben, melyek szükségesek a bajok elhárításához. Minderre azért van szükség, mert a múlt hétvégi nemzeti csúcs nem volt több egyfajta „politikai show-nál", a kormány hitelességi válsággal küzd, az ellenzék pedig a kabinetre hárít minden felelősséget a kialakuló helyzetért. A korábbi tőzsdeelnök ugyanakkor úgy fogalmazott: ha beüt a krach, már mindegy, ki a felelős. Úgy látszik, nekünk tényleg Mohács kell - fejtette ki -, hiszen ha már nyakunkon a török, részletkérdés lesz, ki vezeti az országot. Magyarország számára azért jelent különösen komoly veszélyt a pénzügyi világválság, mert rendkívül gyenge állapotban érte az ország gazdaságát. Ennek oka pedig az, hogy a 2002 óta regnáló kormányok a tartalékolás, a felhalmozás helyett indokolatlan nagyságúra növelték a szociális hálót, illetve rekord költségvetési hiányokat halmoztak föl - mondta Szalay-Berzeviczy Attila, hozzátéve: ha nincs a konvergenciaprogram, már négyessel kezdődne az euró árfolyama. A helyzetet azért látja különösen aggasztónak és veszélyekkel telinek, mert hazánk túlságosan függ a nemzetközi pénzektől, az állam a külfölddel szemben 110 milliárd eurónyi nettó tartozást halmozott föl, a lakosság pedig súlyosan eladósodott devizában, s alig-alig vannak megtakarításai. Magyarországgal szemben már érezhető a nemzetközi bizonytalanság, ám - vélekedett - az ország valószínűleg nem juthat Izland sorsára.

Rendszerhiba vagy emberi hülyeség?

A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb a forint stabilitásának biztosítása, hiszen ha a magyar fizetőeszköz jelentősen leértékelődne a különböző folyamatok, illetve a spekuláció következtében, akkor családok óriási tömegére várna az elszegényedés. Sürgető feladatnak nevezte a kiadások és a költségvetési hiány csökkentését is. Mint mondta, a magyar bankrendszer egyelőre stabilnak tűnik, s a csőd veszélyét csökkentette az is, hogy az állam biztosította a betéteket. Ezzel megakadályozhatónak véli, hogy kialakuljon a tömeges betétkivétel, ami összeroppanthatná a pénzintézeteket. A szakember az Egyesült Államokból kiindult világválság okairól is beszélt. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, mindenki tisztában van vele, hogy rossz rendszer a kapitalizmus, de egyrészt még nem találtak ki jobbat, másrészt pedig „a rendszert nem lehet hibáztatni az emberi hülyeség miatt".