Geotermika: A város érdektelen, az egyetem példát mutathat

Az orosz gázpiaccal szembeni kiszolgáltatottságunkat csak úgy lehet kivédeni, ha mielőbb az alternatív energiaforrások felé fordulunk - figyelmeztet a szegedi InnoGeo Kft. ügyvezetője. Az SZTE-n is oktató Kóbor Balázs szerint a megyeszékhely számára legkézenfekvőbb megoldásként a termálenergia kiaknázása kínálkozik. Éppen ezért fontos lenne, hogy a város és annak közintézményei ne adják oda ingyen vagy aprópénzért Szeged hőpiacát, miközben erre a projektre akár 30-50 százalékos állami támogatás igényelhető. Csongrád megye több települése - így például Mórahalom és Hódmezővásárhely - már felismerte termálkincse fontosságát, az egyetemen is előrehaladott állapotban van a tervezés - csak a szegedi önkormányzat nem mozdul...

Múlt heti írásunkban ismertettük

, hogy Vásárhely miért támogatja immár évtizedek óta, Szeged pedig miért hanyagolja a termálenergia-hasznosítást, holott városunk térsége bír a legnagyobb hőpiaccal, ugyanakkor itt találhatók a legnagyszerűbb hőtani tulajdonságokkal rendelkező geotermikus lelőhelyek is. Magyarországon egyre mélyebbre haladva 100 méterenként 5 Celsius-fokkal nő a hőmérséklet, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. A Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb - mindössze 24-26 km -, így a forró asztenoszféra közelebb van a felszínhez. A kőzetek és a bennük tárolt folyadékok hőmérséklete 1000 méteres mélységben általában eléri a 60-70 Celsius-fokot, 2000 méteren a 110-120 Celsius-fokot, a süllyedékek 2500 méteres mélységeiben a 130-150 Celsius-fokot is. A vízadó képződmények nálunk a legvastagabbak, ezért a Dél-Alföld az ország legjelentősebb hévíztároló területének tekinthető. Felesleges bizonygatni:

Magyarország vízügyi nagyhatalom,

de talán nem árt sokakban azt is tudatosítani, hogy 4,7 millió petajoule-ra tehető az az energiamennyiség, ami hévizeinkben tárolva alattunk hever. Óriási szám ez, amiből mindössze 300-400 petajoule az a mennyiség, ami jelenlegi technológiai feltételeink között kiaknázható lenne. A valódi kihasználtság mértéke 3,2-3,4 petajoule, tehát alig 1 százalék. A gázárak Magyarországon jóval az EU-átlag alatt vannak - az elektromos áram esetében kiegyenlítődtek az arányok -, tehát a drágulási tendencia a jövőben minden bizonnyal folytatódni fog. „Jelen pillanatban teljesen ki vagyunk szolgáltatva az orosz gázpiacnak" - véli

Kóbor Balázs

(képünkön)

, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Intézetének oktatója és az InnoGeo Kft. ügyvezetője. „Az esetleges gázhiányt nem lehet kivédeni csak úgy, ha mielőbb az alternatív energiaforrások felé fordulunk. Magyarország stratégiai tartalékainak megfelelően kell fejleszteni ezeket az ágazatokat. Köztudott, hogy a szél- és a napenergia időjárásfüggő, a biotechnológiák, a biomassza hasznosítása ugyanakkor kiváló adottságainknak köszönhetően óriási lehetőségeket rejt magában. Szeged számára mégis legkézenfekvőbb megoldásként a termálenergia kiaknázása kínálkozik. Nincs Európában még egy ilyen jó hőtani adottságokkal rendelkező vidék, mint a miénk." Kóbor Balázs szerint a városban zajló példamutató energiahatékonyságot növelő beruházások ellenére - panelprogram, nyílászárók cseréje, lakások hang- és hőszigetelése - kevés szó esik a gáz mint primér energiaforrás kiváltásáról és alternatív energiaforrásokra (például geotermikára) való lecseréléséről. Hogy a geotermia jó és működik, bizonyítja az is, egyre több város, település, vállalkozás az InnoGeo Kft. segítségét kéri termálbázisának kiaknázásához, projektek elkészítéséhez: Mórahalom, Makó, Szarvas, Csongrád, Deszk, Bordány - hogy csak néhányat említsünk. Számítások szerint 600-700 Ft/gigajoule az előállítási költség, amellyel egy termálenergetikai rendszer akár működni is tudna. Ez az alsó határ. Jelenleg 2500-3500 Ft/gigajoule közötti tartományban mozog a gázalapú hőenergia-szolgáltatás. Tehát 4-5-szörös szorzóval számolhatunk. Ahhoz, hogy a beruházónak megtérüljön az akár 1 milliárdos költségvetéssel készülő projektje, a gázárhoz kell szabnia az árakat, azt kell kiindulási alapul vennie. Kóbor szerint eleve 12-13 százalékot spórol a rendszer azon, hogy nincs kazánházi veszteség, a geotermia tehát ennyivel tud többet! Az ár természetesen attól is függ, ki a beruházás megvalósítója, ki a tulajdonos, maga a város, egy projektcég vagy közintézményrendszer.

A hőpiacot nem szabad elkótyavetyélni

„Mi csak azt szeretnénk" - pontosít Kóbor Balázs -, „hogy a város és annak közintézményei ne adják oda ingyen vagy aprópénzért Szeged hőpiacát, miközben erre a projektre akár 30-50 százalékos állami támogatás igényelhető. Léteznek Magyarországon olyan geotermikus beruházással foglalkozni szándékozó cégek, amelyek 5-10 százalékért vásárolják meg a potenciálisan ellátandó hőpiacot. Ennek a folyamatnak véget kell vetni. Az önkormányzat tulajdonában lévő utolsó 'vagyontárgyak' egyike a hőpiac, amit nem szabadna elkótyavetyélni, veszni hagyni."

Előző írásunkban szóvá tettük, hogy Szegeden az illetékeseket nem érdekli a geotermikus energia, itt a gázlobbi uralkodik, és hallani sem akar semmilyen alternatív megoldásokról. „Alá tudom támasztani, jelen pillanatban valóban nem látjuk, hogy az önkormányzat érdeklődést mutatna ilyen jellegű projektek iránt. Nagy Sándor alpolgármesterrel több alkalommal tárgyaltunk, támogatásáról is biztosított, de előbbre - sajnos - nem jutottunk - folytatja az SZTE tanára. „Nyilván nehéz egy több száz milliós vagy akár milliárdos beruházást elkészíteni úgy, hogy a magas önkormányzati részvét vagy a szakmai befektető bevonása miatt esetleg politikai támadás ne érje a döntéshozókat. Óvakodni kell az ügyek elpolitizálásától. Mi ezért távol tartjuk magunkat minden pártoskodástól." Az említett energiaforrás ellenzői általában a melegvíz visszasajtolását tartják a rendszer leggyengébb elemének, amiben van is némi igazság. Magyarországon általános visszasajtolási kötelezettség érvényes. Aki termálvizet hasznosít, az juttassa is vissza a bázisba. A Dél-Alföld helyzete ilyen szempontból rendhagyó. Az alattunk rejlő hatalmas kiterjedésű termálvízbázis átnyúlik Szerbiába és Romániába is. Ha mindenki nyakló nélkül csak szívja a vizet, a készletek gyorsan kimerülnek. Optimális kitermelési monitoringgal, tárgyalások útján kell eredményre jutni szomszédainkkal. Harminc-negyven év múlva nagy valószínűséggel az aranyat érő víz stratégiai fontosságú kincs lesz. Már csak ezért is óvni kell vízbázisunkat, nem szabad elszennyezni, vagy felelőtlenül letermelni. Sok település vagy vállalkozás a költséges eljárás miatt nem tudja megoldani a termálvíz visszasajtolását. Ezeket nálunk is, az EU-ban is büntetik. A beruházás azonban rövidesen megtérül, hiszen a kormány 55 milliárd forinttal támogatja az alternatív energiaforrások kiaknázását és a vidékfejlesztési programban is kiemelt helyen szerepel a termálvíz.

Két termálkör is elkészült - papíron

A Szegedi Tudományegyetem az említett témában picit előbb tart mint a város, előbb ismerte fel a termálenergia fontosságát. A térség nagy agrárszereplőivel létrehozta az InnoGeo Kft.-t, amely geotermikus kutatásokkal, fejlesztésekkel és projektek készítésével foglalkozik. A város egyik legnagyobb ingatlanvagyonával az egyetem rendelkezik. Ezért Kóbor Balázsék gondoltak egyet, ha a Távhővel és a várossal nem megy az együttműködés, mert nincs fogadókészség, megcsinálják a geotermikus rendszert az egyetem segítségével az egyetem számára. Interreg pályázat útján a Szegedi Tudományegyetem pénzt nyert, amiből 16-17 millió forintért elkészítették az előbbi projekthez a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági megvalósíthatósági tanulmányt. A kiviteli terv dokumentációja is készen van, minden szükséges engedélyt beszereztek, a beruházás egyelőre mégsem indult meg, az egyetemi döntéshozatali mechanizmus zöld jelzésére vár.

A grandiózus plánban szereplő kitermelőkutat a József Attila Tanulmányi és Információs Központ oldalában alakítanák ki. Innen csővezetéken keresztül jut el a fűtőközeg az egyes épületek kazánházaihoz: TIK, Bölcsészettudományi Kar épülete, Rektori Hivatal, Gyógyszertudományi Kar, Apáthy István Kollégium, I. Számú Szakorvosi Rendelőintézet, Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. A vezetékre idővel önkormányzati intézmények, megyei tulajdonban lévő ingatlanok, magánkézben lévő boltok, üzletek is csatlakozhatnak. Több intézmény bevonásával készülne egy újszegedi termálkör is. Az egyetem geotermikus kaszkádrendszerének kiépítése bebizonyítaná a városnak, igenis érdemes, anyagilag is kifizetődő foglalkozni alternatív energiaforrásokkal. Végezetül néhány számadat: az új rendszer a TIK-nek évi 30, a bölcsészkarnak 15, a TTIK biológiai épületének 23 millió forintos megtakarítást jelentene, és 11-12 év alatt megtérülne a beruházás - KEOP-támogatás nélkül. Huszonöt év alatt a termálenergia 157 ezer tonna szén-monoxidot vált ki. Soroljuk tovább? Ébresztő, Szeged!!!

tuti