Történelmi pápaválasztásra készül a világ
Lezárulnak a Sixtus-kápolna ajtajai, és kezdetét veszi a konklávé – Erdő Péter is a legesélyesebbek között van.
Ma délelőtt a világ szeme Rómára szegeződik: bezárulnak a Sixtus-kápolna kapui, megkezdődik a katolikus egyház legszentebb és legtitkosabb szertartása – a pápaválasztó konklávé. A 133 választásra jogosult bíboros között ott van Erdő Péter is, akit a nemzetközi sajtó a legesélyesebb jelöltek egyikeként emleget – ha őt választják meg, ő lehetne az első magyar pápa a történelemben.
A „konklávé” szó maga is beszédes: a latin cum clave, azaz „kulccsal” kifejezésből ered, hiszen a bíborosok kulcsra zárt ajtók mögött, teljes elszigeteltségben hozzák meg döntésüket.
A hagyomány egészen a XIII. századig nyúlik vissza, célja pedig, hogy a Szentlélek vezetésével, bármiféle külső nyomástól mentesen szülessen meg az új egyházfő személyéről szóló döntés.
A választók a mai napon szent esküt tesznek: megfogadják, hogy döntésüket kizárólag Isten akaratára alapozzák, és semmit sem szivárogtatnak ki abból, ami a falak között történik. Ennek megszegése automatikus kiközösítéssel jár – ez is mutatja, mennyire komoly szellemi és spirituális felelősséget visel minden résztvevő.
A szavazás liturgikus rend szerint történik: a bíborosok latin nyelvű szavazólapon jelölik meg, hogy Eligo in Summum Pontificem, vagyis „a legfőbb egyházfővé választom” – majd titokban ráírják választottjuk nevét.
Egyenként járulnak az oltárhoz, és az urnába helyezik a szavazólapot, miután ünnepélyesen kijelentik: "Tanúmnak hívom Krisztust, aki ítélni fog engem, hogy szavazatomat annak adom, akit Isten előtt a legalkalmasabbnak tartok."
A szertartás során a Szent Péter téren összegyűlt tömeg a Sixtus-kápolna kéményét figyeli: a fekete füst (fumata nera) a sikertelen szavazást, míg a fehér füst (fumata bianca) az új pápa megválasztását jelenti.
Ekkor hangzik el az évszázadok óta ismert mondat: Habemus papam – „Van pápánk”.
A világ katolikusai reménnyel tekintenek az elkövetkező napok eseményeire.
