
Ferenc pápa halála után a világ figyelme a konklávéra irányul – Erdő Péter is az esélyesek között van.
Ferenc pápa hosszú, 2013 óta tartó reformer pápasága után sokan találgatták, hogy halála után ki követheti a katolikus egyház élén. A nemzetközi sajtóban és egyházi körökben több bíboros neve is felmerül a lehetséges utódok között – a mérsékeltebb, Ferenc pápa útját folytató jelöltektől kezdve a hagyományhű, konzervatív irányzatot képviselőkig.
Az alábbiakban ez utóbbi csoportból mutatunk be néhány olyan bíborost, akit a média és vatikáni bennfentesek is komoly esélyesként emlegetnek a pápai trón várományosaként.
A 71 éves Erdő Péter esztergom–budapesti érsek nevét régóta emlegetik a lehetséges utódok között a sajtóban. Konzervatív nézeteiről ismert – például határozottan ellenzi, hogy az elvált és polgárilag újraházasodott katolikusok szentáldozáshoz járulhassanak –, ami miatt egyes nyugat-európai és észak-amerikai megfigyelők tartanak tőle, hogy a konklávé esetleg inkább más jelöltet választ majd helyette.
Ugyanakkor széles körű tisztelet övezi nemzetközi egyházi körökben: Erdő bíboros éveken át vezette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát, kiváló egyházjogász, és a Vatikánban nagyra értékelik azt a képességét, hogy moderált hangvételével párbeszédet tud folytatni az egyház különböző irányzataival.
Még Ferenc pápa is fontos feladatokkal bízta meg (például a 2015-ös püspöki szinódus főrelátorává nevezte ki) – jelzésértékű, hogy a haladóbb irányzatot képviselő egyházi vezetők is elismerik Erdő munkásságát.
Több elemző szerint egy magyar pápa megválasztása szimbolikus jelentőségű lenne a mai egyházban, mert hozzájárulhatna a Nyugat-Európát sújtó szekularizáció és a Kelet-Európában tapasztalható újjáéledő kereszténység közötti szakadék áthidalásához. Erdő Péter esélyességét még a nemzetközi médiában is elismerték.
Erdő Péter tehát a konzervatív vonal egyik fő esélyese, akit korábbi pápák óta először akár Kelet-Közép-Európából emelhetnek Szent Péter trónjára.
A 78 éves Robert Sarah bíboros a katolikus egyház konzervatív szárnyának kiemelkedő alakja, akit sokan Afrikából származó pápajelöltként tartanak számon.
A volt vatikáni liturgiaprefektus nyíltan bírálta Ferenc pápa bizonyos liturgikus reformjait, és szilárdan ragaszkodik az egyház hagyományos tanításaihoz.
Különösen ismert arról, hogy a hagyományos latin nyelvű misét védelmébe vette és meg akarja őrizni – emiatt a tradicionalista hívek egyik közkedvelt képviselőjévé vált világszerte.
Sarah bíboros határozott, ortodox álláspontjaival a konzervatív irányvonal egyik vezéralakja, és neve rendszeresen felbukkan az esélyes utódok között a vatikáni találgatásokban.
Megválasztása esetén évszázadok óta az első afrikai pápa lehetne, bár idős kora miatt kérdéses, hogy a konklávé többsége őt támogatná-e egy hosszabb pontifikátus reményében.
Raymond Burke bíboros (76 éves) az amerikai katolikus egyház legismertebb tradicionalista hangja, aki korábban a Vatikán legfelsőbb bíróságát (Apostoli Signatura) vezette.
Nyílt kritikusa Ferenc pápa egyes reformjainak, és következetesen kiáll a hagyományos egyházi tanítások – például a házasság felbonthatatlansága és az Eucharisztia szentségének tisztelete – mellett.
Ezzel Burke a média szemében a konzervatív tábor egyik vezető pápajelöltje lett. Hívei szerint szilárd hitelvei rendíthetetlen vezetővé tennék, ám éppen ezek az éles hangú megnyilvánulásai teszik őt megosztóvá az egyházi testületben.
Kérdés, hogy a bíborosok többsége maga mellé tudná-e állítani egy ennyire határozottan tradicionalista jelölt ügyét – mindazonáltal az utódlási találgatások során gyakran említik az ő nevét is, mint a pápa konzervatív utódjelöltjét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.