Egyház

Erdő Péter: keresztény küldetésünk a remény jeleinek lenni

Erdő Péter: keresztény küldetésünk a remény jeleinek lenni

2024. december 29., vasárnap
Erdő Péter: keresztény küldetésünk a remény jeleinek lenni

Keresztény küldetésünk a remény jeleinek lenni az emberiség számára - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap a budapesti Szent István-bazilikában, a szentév főegyházmegyei megnyitó szertartásán.

Fotó: Lakatos Péter

 

A 2025-ös jubileumi év szenteste kezdődött, amikor Ferenc pápa megnyitotta a római Szent Péter-bazilika szent kapuját, a világ Rómán kívüli egyházmegyéiben pedig vasárnap mutatják be a szentévet megnyitó ünnepi miséket. Erdő Péter homíliájában emlékeztetett: Ferenc pápa "a remény zarándokai" jelmondatot adta a szentévnek, és erre a reményre most különösen szükségünk van.

A világban háborúk dúlnak, terjed a hazugság és a gyűlölet, erősödik a félelem, hogy tönkretesszük a világot, és nem vagyunk képesek megállítani a pusztító folyamatokat, a fiatalok pedig úgy érzik, hogy nincs előttük távlat. Ezt látva átérezzük keresztény küldetésünket: "a remény jeleinek kell lennünk az egész emberiség számára" - fogalmazott a bíboros.

A mi reményünknek szilárd alapja van - mondta, hozzátéve, éppen az, amit karácsonykor ünnepeltünk: Isten értünk ember lett, vállalva a sorsközösséget az emberiséggel. 

Ennek az igazságnak az örömében kezdjük meg a szentévet, és legyünk az isteni irgalmasság és a bizalom tanúi a világban

- kérte a főpásztor. Erdő Péter kitért arra: a jubileumi év az ószövetségi Jóbel év keresztény továbbélése. A Jóbel év célja az igazságtalan viszonyok megszüntetése, a harmónia helyreállítása Isten és a választott nép között, a bűnbánat és a megújulás volt - mondta hozzátéve, nem tudjuk pontosan, hogy a régi előírásokat a gyakorlatban mennyire valósították meg.

A keresztény jubileumi éveket 1300 óta hirdették meg a pápák előbb száz, majd huszonöt évenként. A szentév során teljes búcsút nyerhetnek azok a hívek, akik valóban bűnbánatot gyakorolnak és imádkoznak a római pápa szándékaiért - mondta.

Fotó: MTI/Lakatos Péter

 

A bűnbánat kifejezésének különleges cselekedete lehet a római négy nagy bazilika valamelyikének meglátogatása, és ott bármilyen liturgikus eseményen való részvétel, a Szentföldön a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika, a betlehemi Születés temploma és a názáreti Angyali Üdvözlet-bazilika felkeresése.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a búcsú elnyerésének helyei a Szent István-bazilika, az esztergomi bazilika, a Mátyás-templom, a máriaremetei kegytemplom, a pesti ferences templom, valamint a péliföldszentkereszti kegytemplom - ismertette Erdő Péter. A zarándoklat a régi ember számára nem elsősorban turizmust jelentett, hanem költséges, fáradságos és veszélyes bűnbánati cselekedet volt - emlékeztetett a bíboros, azt kérve, hogy aki a következő évben elzarándokol valamelyik kegyhelyre, gondoljon erre is.

A 27. szentév az egyházmegyékben 2025. december 28-án zárul, majd 2026. január 6-án, a Szent Péter-bazilika szent kapujának bezárásával ér véget. Rendes szentévet 25 évente tart az egyház, az előző Szent II. János Pál pápasága idején, 2000-ben volt. Ferenc pápa 2015-ben rendkívüli szentévet hirdetett, amelynek témája az irgalmasság volt, és 2015 decemberétől 2016 novemberéig tartott.

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.