Ma van Nagyszombat, húsvét ünnepének előnapja
Nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását
A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. A nagycsütörtök és a nagypéntek után ez az utolsó a húsvéti ünnepkör szent három napja közül.
A nap elnevezése több nyelven erre a napközbeni gyászra, vagy az esti ünneplésre utal. Az anglikánok Húsvét este vagy Csendes Szombat névvel illetik, a Fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Dicsőség Szombatjának hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal.
A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent háromnap (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat).
A hagyomány szerint ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltár, amit nagycsütörtök napján minden felszerelésétől megfosztottak, üresen áll. Nem tartanak szentmisét sem.
Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete.
A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak, ezt követi a keresztvíz-szentelés.
Régente az új tűz, amellyel a keresztények a húsvéti ételeiket főzték, a nagyszombati, megszentelt tűz parazsától vagy szenétől lobbant lángra. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés.
