Hencz Péter: Szent Gellért ünnepe

A katolikus egyház szeptember 24-én emlékezik Szent Gellért püspökre. Az általa kiépített egyházmegyénk 2030-ban lesz ezer éves.

Gellért 980 táján Velencében született. Ötéves korában súlyosan megbetegszik, ezért szülei a szemben lévő Szent György szigeten lévő bencés kolostorba viszik, felgyógyulása után Isten iránti hálából ott is hagyják. A tanulásra, szónoklásra való tehetsége korán megmutatkozik, már fiatalon a kolostor apátja. Szentföldre indul zarándokútra, de egy tengeri vihar eltéríti céljától, Razin, pannonhalmi apát hívja hazánkba. Szent Istvánra oly mély hatást gyakorol, hogy fia, Imre herceg nevelésével bízza meg. A nevelés befejeztével Bakonybélbe vonul vissza, ahol a csend magányában komoly irodalmi munkásságot fejt ki, mely munkák a latin nyelvű hittudományi irodalmunk megindítói. 1028 táján, Ajtony legyőzését követően Szent István meghívja a marosvári, későbbi nevén csanádi püspökség élére. Gellért hatalmas szervező munkába fog: prédikál, keresztel, alamizsnákat oszt a szegényeknek, templomokat, iskolákat építtet. A kolostorokban betegeket, időseket ápoltak. Szent István halála (1038) után a testvérharcokban igyekezett az ország békéjét helyreállítani. A pogány lázadók a Kelen hegy (ma Gellért-hegy) szikláiról a mélybe taszították. Szent László kezdeményezésére a pápa 1084-ben ünnepélyesen szentté avattatta. Szent Gellért munkássága jelentős mértékben járult hozzá, hogy hazánk a nyugati kereszténység felvételével végérvényesen Európához csatlakozott, és az európai közösség tagja lett. Európa egyik legrégebbi államát tisztelhetik bennünk. Gellért szoktatta rá népünket, hogy Szűz Máriát Boldogasszonynak, Nagyasszonynak nevezze, és Magyarország már a 11. században Mária országa lett. Mária képei találhatók harci zászlóinkon is, csillagkoronája az Európai Unió zászlaján. Hazánkban, különösen Szegeden, számos helyen tisztelik Gellértet ősidők óta. A Dómban őrzik csontereklyéit, külön oltára, freskói vannak. 2030-ban az 1000 éves évforduló méltó alkalom lehetne köztéri szobrának felállítására is. Az egyházmegye régi gyakorlata ünnepi mise, kulturális rendezvények tartása. Az ünnepi alkalmak központi énekét évszázadok óta a Tinódi Sebestyén 1549-ben szerzette sorok képezi: „Őseinket a Krisztusi hitre/ Végtelen keggyel kegyes Isten vitte/ Gellérttől nyertük, hogy jó lett a kezdet: / Áldjuk a Szentet!”

Hencz Péter