Havas Boldogasszony-nagybúcsút tartanak a hétvégén Alsóvároson

A hétvégén rendezik meg a Havas Boldogasszony-nagybúcsút - a dél-alföldi katolikus közösség egyik legjelentősebb ünnepét -, amelyre évről évre több ezer zarándok és érdeklődő látogat el a szeged-alsóvárosi ferences templomba - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A teológia tanítása szerint a búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedése, amelyet a keresztény hívő, aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott feltételeket, elnyer önmaga számára az egyház segítségével. Havas Boldogasszony ünnepe 4. századi hagyományra nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, hogy építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére, s ennek a csodás eseménynek az emlékére született 1503-ban Szeged-Alsóvároson a ferencesek gótikus csarnoktemploma, szintén Havas Boldogasszony titulussal. Az augusztus eleji búcsú az évszázadok során fontos vallási ünneppé, a Szegedről elszármazott családok találkozási alkalmává vált. A programsorozat szombat délután a rózsafüzér társulatokért bemutatott szentmisével kezdődik, amelyet Gyulay Endre püspök mutat be. Az esti szentmisén a hivatásokért imádkoznak, majd görög katolikus liturgia kezdődik, ezt követi a keresztút imádság és szentségimádás a kolostorkertben, a nap éjfélkor az elhunytakért tartott szentmisével zárul. Vasárnap reggel szentmisét mutatnak be az édesanyai, édesapai hivatásokért, ezt szabadtéri szentmise és ünnepi körmenet követi, amelynek főcelebránsa Orbán Szabolcs, az Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója. Délután a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet 18 órakor hálaadó szentmise, újmise zárja. A búcsú napjaiban tárlatvezetéssel egybekötött kolostori séta keretében a látogatók megtekinthetik a rendház egyes részeit is: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt, az alsóvárosi ferences szerzetesek mintegy hatszáz éves történetét bemutató tárlatot, valamint a Mindennapi kenyerünk című étkezéstörténeti időszaki kiállítást is. A vezetés során korabeli dokumentumok segítségével bemutatják a ma is sok embert vonzó Havas Boldogasszony-búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat.