Egyház

Reformáció 500 – Értékőrzés és folytonos megújulás a szegedi közösségekben is

Reformáció 500 – Értékőrzés és folytonos megújulás a szegedi közösségekben is

2016. november 20., vasárnap
Reformáció 500 – Értékőrzés és folytonos megújulás a szegedi közösségekben is
emlekezo_istentisztelet001kf

Jótékonysági akciókat, tematikus kiállításokat, félezer hittanossal léggömberegető flashmobot tervez, továbbá egy emlékművet is állíttat a reformáció ötszáz éves jubileumára készülve a Szeged-Kálvin Téri Református Egyházközség.

Németországban már október utolsó napján elkezdődött a reformáció kezdetének tiszteletére szervezett emlékév, amely egészen

Luther Márton

német szerzetes egyházi megújulást követelő tézisei 1517. október 31-i meghirdetésének 500. évfordulójáig tart. Az emlékévben országszerte több mint ezer rendezvényen foglalkoznak a reformációval és hatásaival, és az évfordulóra felújították a reformáció történelmi helyszíneit, így a többi között helyreállították a wittenbergi kastélytemplomot, amelynek kapujára a hagyomány szerint Luther Márton 499 éve kiszögezte téziseit.

„A reformáció nem a 16. század emléke. A reformáció kulturális és történelmi örökség. A reformáció izgalmas párbeszéd. A reformáció a megújulás lendülete” – hirdeti a Reformáció Emlékbizottság, melynek célja, hogy eljuttassák a jubileum fontos üzenetét: a protestantizmus nemcsak 500 éve, hanem 2017-ben is képes megújulást hozni.

Természetesen Szegeden is készülnek az évfordulóra, Európa szellemi-lelki megújulásának fontos forrására, így például az emlékévben a napfény városának református templomain molinó fogja hirdetni a reformáció 500 és a magyar református egyház 450 éves évfordulóját – tudtuk meg

Juhász Andrástól

, a Szeged-Kálvin Téri Református Egyházközség lelkipásztorától, aki egyben a Csongrádi Református Egyházmegye esperese is. „Az, hogy a magyar református egyház 450 éves fennállását ünnepli azért jelentős, mert hazánkban az európai reformációhoz képest is hamar alakult meg egyházunk, és igen ritka, hogy ha elindul egy mozgalom, akkor annak már ötven évvel később szervezett formában van lecsapódása Magyarországon, pláne, ha azt is figyelembe vesszük, hogy először az evangélikus egyház alakult meg, s csak utána a református” – részletezte a lelkipásztor.

Az egyház és az egyén élete egyaránt folyamatos reformációra szorul Juhász András szerint, aki a jubileum egyik fontos üzenetének azt tartja, hogy vissza kell térni a régen felismert bibliai igazságokhoz, s azokat a jelenleginél sokkal komolyabban kell venni.

Az európai életet egy hámorlábú kisszékhez hasonlította, melynek egyik lába a kereszténység, a másik a görög kultúra, míg a harmadik a római jog. „Folyamatosan rugdossák kifelé a keresztény lábat, ám ha az bedől, akkor az egész európai létünk megy vele” – érvelt a lelkipásztor, miért is fontos értékeink megtartása és továbbadása, amelyre a reformáció 500 éves jubileuma is alkalmat nyújt.

juhasz_andras01_gs

A SZEGEDma.hu-nak elmondta, az öt évszázados múltra úgy is emlékeznek, hogy 500 látogatást terveznek rászoruló, beteg embereknél a Reformáció Emlékévéhez kapcsolódóan, továbbá 500 hittanossal léggömböt fognak eregetni Szeged egyik frekventált közterén, hogy ezzel is ráirányítsák a lakosság figyelmét a jubileumra, valamint a reformáció által hordozott értékekre. Juhász András arról is tájékoztatott, hogy tematikus tárlatokat is terveznek kiállítóterükben, például fogadni szeretnék azt a reformációhoz kapcsolódó bélyeggyűjteményt is, amely az országot járja. A református egyházat az ige egyházának nevezik, s egy tiszántúli programmal is készülnek az emlékévre. Az ünnepi esztendőben körbejár a Tiszántúli Református Egyházkerület minden egyes gyülekezetében egy kimondottan erre az alkalomra készülő Biblia, amelyből mindenütt felolvasnak belőle az adott közösségek, ehhez a szegediek is csatlakoznak. „A cél, hogy a teljes szentírást elolvassuk egy év alatt. Minden gyülekezet pecsétel majd ebbe a különleges Bibliába, s lelkész aláírásával is tanúsítja, hogy járt náluk” – tette hozzá. Szeged világhírű reformátorairól is megemlékeznek természetesen,

Szegedi Kiss István

például olyan teológiai éleslátással és gondolkodásmóddal rendelkezett, hogy jelenleg egy japán lelkipásztor fordítja latinról japánra műveit.

Szegedi Gergely

is nagy reformátor volt, akárcsak

Abádi Benede

k könyvnyomtató, az ő munkásságuk jelentőségére is ráirányítják majd a figyelmet az emlékévben. A lelkipásztor beszámolt arról is, hogy Debrecenbe a reformációs kamion is ellátogat majd január 31-én, illetve Magyarországon belül Sárváron és Sopronban fog megállni a Németországi Protestáns Egyház egyedülálló projektje keretében útjára indított kamion. A jármű novembertől jövő év májusáig minden olyan európai településre elmegy, amelyek Európának a reformáció szempontjából fontos városai. Juhász Andrástól megtudtuk, hogy a kamion egy interaktív kiállítóteret rejt, de az egyes helyszíneken külön programokat is szerveznek a helyi közösségek. Hozzátette Debrecenben

Égerházi László

fafaragó mester egy különleges kaput készít a reformációs kamion fogadásához. Budapesten, a Kálvin téren pedig 95 egyedi beton burkolatelemből álló installációt helyeznek el az emlékévhez kapcsolódóan, melyből egyet Szegedre szeretne hozatni majd Juhász András. Elmondta, a jelenlegi burkolatba helyezett beton térköveken a reformáció hatástörténetét megalapozó egyetemes és magyar gondolkodóktól származó idézeteket olvashatnak majd a járókelők, zömében magyar, de angol és német nyelven egyaránt január 6-ától. A lelkipásztortól megtudtuk, a tervek szerint a reformáció emlékévének zárása után örökbe fogadhatóak lesznek ezek a kövek, s legalább egyet Szegedre szeretnének hozni, szerinte akár a templom főbejárata előtt is el lehetne majd helyezni.

juhasz_andras02_gs

A reformáció emlékévének zárásaként 2017. október 31-én emlékművet fognak szentelni a kakasos templomnál. A lelkipásztor elmondta, a háromszög alakú telken felépített templomnak egykor volt kerítése, ám a kommunista diktatúra idején elbontották, s így a terület – lévén nincs elkerítve – közösségi térként is funkcionálhat. Jelenleg két szobor már áll az egyházközség kezelésében lévő területen, oda tervezik az új emlékművet a templom főbejáratával szemközt. „Egy régi gránit sírkövet kaptunk ajándékba, amin már nem lehet olvasni sem nevet, ezt fogjuk kifaragtatni, református motívumokat és üzenetet tervezünk rá, amit egy hódmezővásárhelyi református kőfaragó fog számunkra elkészíteni. Ez a megfogalmazás azért érdekes meglátásom szerint, mert a múltba gyökerezést is jelenti a sírkő, de egyben azt is, hogy egy keresztény ember élete nem lezárt a halál pillanatában, hanem van tovább, s reméljük, hogy a reformáció ötszázadik évfordulóján sem ér véget a reformáció, hiszen sohasem lehet lezárt folyamat” – fogalmazott Juhász András. Megjegyezte, attól, az ember és a gyülekezet élete deformálódik időről időre, hiszen attól, hogy valaki keresztény valaki, attól még ember marad, így adódnak gondok és bajok, ám a lelkipásztor szerint, ha van deformálódás, akkor arra mindig reformálódásnak, újraalakításnak kell történnie – ezt is üzeni az emlékmű, amit 2017. október 31-én, a Reformáció Napján fognak felszentelni.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.