A keleti--nyugati biblikusok találkozóját az idén Oroszország fővárosában, Moszkvában, az orosz ortodox egyház Vatikánjának számító Danilov kolostorban rendezték szeptember 26. és október 1. között. A téma: A történelem és teológia az evangélium elbeszéléseiben volt. A konferencia védnöke és vitaindító fő előadója Hilarion metropolita volt. Ő az orosz ortodox zsinat külkapcsolatokért felelős pátriárkája és a szinódus biblikus bizottságának elnöke is, ő tárgyalt korábban Rómában, a Vatikánban, előkészítendő Ferenc pápa és Kirill pátriárka kubai találkozóját.
Angol nyelvű előadását a az újszövetségi tanulmányok “demitologizálásáról” tartotta, ami nyilvánvaló utalás Rudolf Bultmannra, és a történetkritikai iskolára; ők az Újszövetségi Szentírás minden transzcendens állítását egyházi ideológiának igyekeztek beállítani, vagyis, hogy nem a szemtanúk tapasztalatára és hitére, hanem az ősegyház ideológiai kiegészítésére épülnek - közölte
Benyik György
, Szeged-tartánvárosi plébános, bibliakutató. Ha a teológia nem tartozik hozzá a Jézus szemtanúira épülő elbeszélések lényegéhez, akkor hiábavaló és történeti alap nélküli a hitünk. Az evangéliumokat megelőző ún. Q-forrás hipotézis, így nem tekinthető tudományos dogmának -- hangoztatta a metropolita. Ami számomra különösen érdekes volt, hogy a metropolita kritikája jórészt egybevágott Ratzinger bíborosnak az új egzegetikai irányok veszélyeire figyelmeztető Verbum Domini buzdítása tételeivel. A mintegy 90 keleti és nyugati teológus 33 hosszabb-rövidebb előadást hallgatott meg, illetve vitázott szemináriumi téziseken a konferencián, melyen Magyarországról két szegedi biblikus, Benyik György és
Horváth Endre
vett részt. Hilarion metropolita tőlük kapta ajándékba
Szent Gellért
: Deliberationes c. művét, az első Magyarországon született exegézist Dániel próféta könyvének himnuszáról. A konferencia vendégei részt vettek a Szent Kereszt megtalálásának liturgiáján, melyet Hilarion metropolita személyesen celebrált, és azt követően saját asztalához invitálta ebédre a konferencia résztvevőit. Az
Ulrich Luz
által létrehívott keleti--nyugati biblikusok találkozóját háromévente rendezik különböző országokban: volt már a bulgáriai Rila kolostorában, a romániai Szebenben, a szerbiai Belgrádban, a belorusziai Minszkben, a magyarországi Szegeden, és az idén Oroszország fővárosába, Moszkvába költözött. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a keleti résztvevők nem nagyon ismerték a nyugatiak munkásságát, most viszont, a metropolitát is beleértve, mindenki felkészült volt a másik fél kutatási eredményeiből. Termékeny magánbeszélgetésekre is sor került, amelyekből kiderült, hogy a keleti szerzetesek ismerik a nyugati misztikusokat, többek között Kempis Tamást, Angelus Silesiust és Thomas Mertont, vagyis a mély spiritualitás nyugati szerzőit szívesen olvassák a keleti kolostorokban is. A konferencia fő kérdése az volt, hogy a biblikusok az újszövetségi szöveget vizsgálva eljutnak-e a Jézus-élményig, vagy csak antik szövegként vizsgálják a Bibliát anélkül, hogy megérintené őket Jézus üzenete. Bármi is az igazság, eltérő a két földrész kutatóinak a bibliai szövegekhez való kapcsolata. A keleti teológusok a liturgikus hagyományok, ikonok és szertartási imák után jutnak el a szöveg vizsgálatához, míg a nyugatiak a bibliai szövegeket más antik írások fényében vizsgálják kritikusan. Különösen érdekes volt Tobias Niklas regensburgi professzor előadása, aki az újszövetségi apokrifokat nem a kánoni szövegek történeti állításait relativizáló alternatív történeti elbeszélésekként vizsgálta, hanem éppen a kánoni szövegek teológiájának alternatív megfogalmazásai tanúiként. Ezek a szövegek az antik jámbor közösség hitéből születtek, és hívő hagyományukat erősítették a helyi kulturális közegben. Az Oxfordban végzett Hilarion metropolita igen járatos nemcsak a nyugati teológiában, hanem szent Szimeon misztikus teológiájában is, akinek alternatív egyházképéből doktorált. A konferencia végén a metropolita azon óhajának adott hangot, hogy évente rendezzenek ilyen találkozókat, amelyeken meg lehetne vizsgálni külön-külön egy-egy bibliai könyv keleti, illetve nyugati teológiai olvasatát. A konferencia a Danilov kolostor mellett a moszkvai egyetem klasszika-filológiai tanszékén, illetve a pátriárka közvetlen irányítása alatt álló posztgraduális intézetben, az ún. „Aspirantúrán” is tartott megbeszéléseket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.