A mártír sorsú erdélyi püspökre emlékeztek Szegeden

A 2016-os évet a 120 évvel ezelőtt született erdélyi püspök tiszteletére Márton Áron-emlékévvé nyilvánították. Országszerte megemlékezéseket, istentiszteleteket tartanak az üldözött főpap előtt tisztelegve, Szegeden a Szent Rozália-kápolnánál szabadtéri kiállítás nyílt életéből.

A Márton Áron életéről szóló kiállítás számos Kárpát-medencei települést bejárt már, a tárlat célja ugyanis, hogy minél többen megismerhessék a 120 évvel ezelőtt született, az üldözötteket egész életén át pártoló erdélyi püspök életét.

Haág Zalán

, a KDNP frakció szegedi elnöke a kiállítási anyaggal kapcsolatban megjegyezte, a tárlat bátran merít az igazságból, Kolozsváron a román érdeklődők is elgondolkodva, megrendülve olvasták a sorokat. Márton Áronról azt mondta, szentéletű, mártír sorsú főpap volt, aki bátran kiállt a román kommunista diktatúra üldözöttei mellett.

Szaplonczay Miklós

görög katolikus esperes örömét fejezte ki azt illetően, hogy egy olyan forgalmas téren állhat a szabadtéri tárlat, mint a Lechner tér, hiszen itt naponta több száz gyerek és felnőtt megfordul, akik így egy igaz ember életútjával ismerkedhetnek meg. Köszöntőjét követően a görög katolikus esperes ismertette Márton Áron életét, születésétől haláláig. Az erdélyi katolikus egyház püspöke jelmondatául a "Non recuso laborem" mondatot választotta, ami szabad fordításban annyit tesz: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. A püspök a bécsi döntést követően Dél-Erdélyben kormányozta egyházmegyéjét, majd a háború alatt az emberi jogok és a keresztény szeretet mellett emelte fel szavát; sokak nemtetszésére. 1938-ban első között tiltakozott a háború, a zsidók deportálása ellen, 1949-ben - akkor először - Nagyszebenre vitték, hogy koholt vádak alapján (hazaárulás) egy zárt helyiségben kihallgathassák. Újrakezdte pasztorális tevékenységét, bérmautakat szervezett, hogy meglátogathassa egyházmegyéje híveit. 1956-ban azonban újra fogságba esett, ezúttal "palotafogságba" kényszerült, 11 évig volt kénytelen elviselni a bezártságot. 1980-ban hunyt el, temetésén több mint tízezren gyűltek össze. Márton Áron emlékét ápolni négy dolog miatt is fontos

Gaál Gergely

, a Márton Áron-emlékév Programbizottságának elnöke szerint. Egyrészt mert életén keresztül megismerhető a 20. századi diktatúra valódi természete; megtanulható, hogy az isteni gondviselés jót kovácsol; hogy a keresztény Európa védelme máig küldetés; illetve, hogy aki példaértékűen cselekszik, mások számára példaképpé válhat. A Szent Rozália-kápolnánál található szabadtéri kiállítás egy hétig látogatható.