A szülői hivatásért imádkoztak vasárnap reggel Havas Boldogasszony ünnepén + FOTÓK

A hagyományoknak megfelelően augusztus első vasárnapján, illetve az azt megelőző szombaton adott otthont az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont a Havas Boldogasszony napi búcsúnak.

Az ünnep szombat délután a rózsafüzér-társulatokért bemutatandó szentmisével kezdődött. Az esti újmisét a szerzetesi és papi hivatásokért ajánlották fel, majd görög katolikus liturgiát tartottak, amit keresztút és szentségimádás követett a kolostorkertben. A napot éjfélkor az elhunytakért tartandó szentmise zárta. Vasárnap reggel az édesanyai, édesapai hivatásokért mutattak be szentmisét, ezt szabadtéri szentmise és ünnepi körmenet követte, a főcelebránsi feladatokat

Bábel Balázs

kalocsa-kecskeméti érsek látta el.

A búcsú vasárnap délután is folytatódik, amikor is a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd a betegekért, idősekért, orvosokért és ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet este hálaadó szentmise zárja, amit 18 órától

Gyulay Endre

nyugalmazott püspök celebrál. A búcsú két napja során tárlatvezetéssel egybekötött kolostori séta keretében az érdeklődők megtekinthetik a kolostor egyes részeit is: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt és az alsóvárosi ferences szerzetesek közel hatszáz éves történetét bemutató kiállítást. A vezetés során korabeli dokumentumok segítségével bemutatják az egykor rengeteg embert vonzó Havas Boldogasszony búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat.

Havas Boldogasszony ünnepét a Dél-Alföld legnagyobb múltú vallási ünnepeként tartják számon. Történetének kezdete a 4. századra nyúlik vissza. A legenda szerint egy római kereskedőnek és a feleségének megjelent a Szűzanya, és azt kérte tőlük, hogy építsenek neki templomot azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani. Így épült fel Róma egyik dombján a Santa Maria Maggiore–bazilika Havas Boldogasszony tiszteletére, s ennek a csodás eseménynek az emlékére született 1503-ban Szeged–Alsóvároson a ferencesek gyönyörű gótikus csarnoktemploma, szintén Havas Boldogasszony titulussal. Az augusztus eleji búcsú az évszázadok során fontos vallási ünneppé, a Szegedről elszármazott családok találkozási alkalmává vált.