Hencz Péter: Jézus Társasága, a jezsuiták

A jezsuiták történelméről ír portálunkhoz eljuttatott írásában Hencz Péter, amelyet az alábbiakban változtatást nélkül közlünk.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án zárul le a

Ferenc

pápa által meghirdetett „szerzetesek éve”. Illő, hogy megemlékezzünk a jezsuita rendről, annak magyarországi rendtartományáról és a városunkban, a Szent József római katolikus templomban tevékenykedő jezsuitákról, akik jelentős befolyással bírtak nemcsak nemzetünk, hanem városunk történetére, szellemi, kulturális és oktatási életére is. A jezsuita rendet, a Jézus Társaságot (Societas Jesu, rövidítve S. J.), a lángoló lelkű baszk nemes-ifjú,

Loyolai Ignác

alapította 1534-ben. Loyolai Ignác 1491-ben született, hivatásos katona, aki kicsapongó életet élt. 20 évesen Pamplona ostrománál lábát ágyúgolyó sebesíti meg. Betegágyán a szentek életét olvasgatja, melynek hatására megtér. Elhatározza, hogy Krisztus katonája lesz. Vagyonát szétosztja a szegények között. Egy évet tölt elvonulva egy barlangban, Manrézában, vezekel, imádkozik. Itt születik meg híres Lelkigyakorlatos könyve. Párizsban tanul. Hét társával fogadalmat tesz, hogy további életükben a lelkek megmentéséért fognak küzdeni. A pápa 1540-ben hagyta jóvá társaságuk alapszabályait. A szegénységen, tisztaságon és engedelmességen kívül külön fogadalmat tesznek a pápa iránti elköteleződésre, az egyetemes egyház szolgálatára. Loyolai Ignác 1556. július 31-én halt meg. Egyházunk egyik legnagyobb szentje. A rend gyorsan terjedt. 1773-ban a birodalmi intrikák kereszttüzében, szabadkőműves nyomásra a gyengekezű

XIV. Kelemen

pápa feloszlatta. Kétszáz éve

VII. Pius

állította vissza működésüket. A jezsuiták igen hosszú, 12-14 éves, olykor még ezt is meghaladó képzési idő után céljaikat rendkívüli alapossággal, kitartással, önfeláldozóan, szervezetten és eredményesen hajtják végre. Képzési rendjük: • 2 év noviciátus, azaz próbaidő • 3 év filozófia • 3 év pedagógiai gyakorlat (magisztérium) • 4 év teológia – ezután pappá szentelés következik. • Szükség szerint 1-2 év tudományos munka (felkészülés a teológiai doktorátusra) • 1 év lelki elmélyülés (probatio) • ha tanári pályára szánják őket, további 3-5 év egyetem. Általában azokat a munkákat keresik, melyekre a közösségeknek leginkább szükségük van: az egyéni lelki vezetéstől, lelkigyakorlatok tartásától a szociális munkáig, oktatásig, sokféle területen működnek. A Jézus Társaság a katolikus egyház egyik legnagyobb szerzetes rendje: 126 országban 18 000 jezsuita él. Tagjai világiak is lehetnek. A 20. századi pápák részükre még egy feladatot adtak: más egyházakkal, felekezetekkel, kultúrákkal, ateistákkal való párbeszédet. A jezsuiták élet-mottója: Omnia ad maiorem Dei gloriam! Mindent Isten legnagyobb dicsőségére! A hit védelmében közel 1000 jezsuita halt vértanúhalált. A 20. század néhány kiemelkedő jezsuitája:

Karl Rahner

teológus, a II. Vatikáni zsinat egyik szellemi előkészítője,

Teilhard de Chardin

paleontológus,

Alfred Delp

, a nácik által meggyilkolt német jezsuita. Napjainkban pedig Ferenc pápa. Hazánkban 1561-ben telepedtek meg Nagyszombaton, Kassán, Pozsonyban és Szatmárnémetiben. Városunkban 1692-ben jelentek meg először. Jezsuiták nevelték többek között Zrínyi Miklóst, a költőt és hadvezért,

II. Rákóczi Ferencet

és

Mikes Kelement

, valamint

Pázmány Péter

esztergomi érseket, akik tevékenysége jelentősen befolyásolta nemzetünk sorsát. Szobraik a Dóm téri emlékcsarnokot és a Püspöki Palotát ékesítik. A szegedi egyetem elődjét, a kolozsvári jezsuita kollégiumot

Báthory István

, Erdély fejedelme, Lengyelország királya az ő segítségükkel alapította 1581. május 12.-én, mely így egyetemünk születésnapja 2007 óta hivatalosan is. A kolozsvári jezsuita akadémia a 16. század végén, magyar földön egyetlen felsőfokú intézmény volt. Európa—hírű professzori kara volt, első rektora a lengyel

Vujek Jakab

, ismertebb tanárai

Szántó Ferenc

,

Thormány Mátyás

,

Ladó Bálint

, a székelyek apostola,

Leleszi János

, a német

Pusch János

és

Schreck Farkas

, az olasz

Odeschalci

(odeszkálki) és

Sfondrato

, a krakkói

Justus Rabbus

. Szellemisége az itáliai humanista-barokk műveltségben gyökerezett. Itt tanult Pázmány Péter is, aki később esztergomi érsekként 1635-ben Nagyszombaton egyetemet alapított, mely a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem elődje is. Így nem csak a szegedi, hanem a fővárosi egyetemek középkori bölcsője is Kolozsváron ringott. A szegedi egyetem 1581-es alapításával többek között a következő egyetemekkel van egy társaságban: a strassburgi, madridi, berni, gráci, jénai, edinboroughi, és a dublini (Trinity Collage). – Az alapító Báthory István szobra szintén a Dóm téri Nemzeti Pantheonban látható. A hazai katolikus oktatás kiépítése a jezsuiták érdeme. Az általuk kidolgozott „Ratio Studiorum”, egységes tanrend, évszázadok óta oktatásunk vezérfonala. Ebből a korból a magyar rend-tartomány néhány kiemelkedő egyénisége Pázmány mellett

Káldi György

bibliafordító,

Grodecz Menyhért

és

Pongrácz István

kassai vértanúk,

Hell Miksa

, a kolozsvári egyetem világhírű csillagásza,

Sajnovics János

, a finnugor nyelvészet úttörője,

Faludi Ferenc

költő. A két világháború közötti időszak ismertebb magyar jezsuitái:

Bíró Ferenc

, a Jézus Szíve Népleányok Társaság létrehozója,

Bangha Béla

hitszónok, sajtóapostol,

Kerkai Jenő

, a K.A.L.O.T. létrehozója,

Csávossy Elemér

író,

Hunya Dániel

spirituális. Az önálló magyar rend tartomány 1909. szeptember 7-én, a kassai vértanúk napján jött létre, miután az osztrák rendtartományból kiváltak és önállósultak. Első tartományfőnökük, azaz provinciálisuk,

Bús Jakab

. 1918-ban a csehek megszállják Pozsonyt és Nagyszombatot. (Ekkor hajdani, patinás fővárosunk, Pozsony lakosságának 84%-a volt magyar, a városnak még szlovák neve sem volt, a Bratislava nevet később kapta.) A jezsuiták a csonka országba települtek át. A nagyszombati újoncház, a noviciátus, 1919. július 31-én, Loyolai Ignác égi születésnapján érkezik meg Szegedre. Új rendházuk a Kálvária sgt. 37-39. sz. alatt épül ki, ma a Földhivatal épülete. 100 ezres könyvtáruk is itt kerül elhelyezésre. Első novícius mester Bíró Ferenc. A pozsonyi főiskola bölcsészeti (filozófiai) tagozata 1920-ban került Szegedre. A Kálvária sgt. 1. sz. épületet szerezték meg itt a, mely ma az egyetem gazdasági karáé. Első rektoruk Bús Jakab, akinek mozgósító beszédeinek köszönhető a háborúban félbe maradt Fogadalmi templom építkezésének folytatása. Pihenő – nyaralóhelyük Petőfi telepen, az Acél u. 1. sz. lett – ma szociális otthon -, ahol kápolna is épült. A szegedi jezsuiták kiterjedt lelkipásztori tevékenységet folytattak az egyetemisták között. Rendezvényeik különösen népszerűek voltak a városi értelmiség köreiben. Tevékenységük jelentősen hozzájárult a város Trianon utáni talpra állásához és felemelkedéséhez. A Gyöngy utcai – ma Dáni utca – kápolnájuk kedvelt ájtatossági helyük volt, 1931-ben épült meg. Ez a mai Szent József templom. Nem szentelték fel, csupán megáldották, benediktálták, mert nem járható körbe, miután a házak közé épült. Egyébként a jezsuiták összetétele nagyfokú demokratikus vonásokat mutatott: a nagybirtokos

Csávossy Elemértől

, a cselédsorból származó

Békési Istvánig

, széles skálán mozgott. 1930. szeptember 30-án a Dóm téren megnyílt a Hittudományi Főiskola. Az oktatással

Glattfelder Gyula

megyéspüspök a jezsuitákat bízta meg. Első rektoruk Lányi Ede. Lelki igazgató, azaz spirituális, a nagyhatású Hunya Dániel. Dogmatikát Kerkai Jenő oktatta. Példa nélküli volt Kerkai Jenő tevékenysége: 1935-ben indította útjára a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága mozgalmat, a K.A.L.O.T.-ot, melynek keretében 19 népfőiskolán a szegény sorsú agrárfiatalok százezreit oktatták modern mezőgazdasági ismeretekre, és részesültek hazafias és vallásos erkölcsi nevelésben. Ugyancsak Kerkai 1938-ban a szegedi ipari munkásság 85%-át tömörítette hivatásgondozó egyletekbe. A német megszállást követően, majd a háború során 120 üldözött talált menedéket a szegedi jezsuitáknál. Így többek között

Janikovszky Éva

, a neves gyermek meseíró. Emléktáblája a rendházzal szemben, a Bólyai utcában található. A fővárosiak németellenes mozgalmat szerveztek.

Páter Müller

tífuszban vesztette életét, miután tífuszos katonákat részesített szentségekben. A szegedi tanyavilágban alamizsnát, tűzrevalót gyűjtöttek a rászorultaknak. A kiépülő kommunista diktatúra tevékenységüket betiltotta, tulajdonaikat elvette, nagy részüket bebörtönözték, több mint 1000 évet töltöttek börtönökben. Számosan emigrációba kényszerültek, ott öregbítették hazánk hírnevét: egyetemeken tanítottak Kanadában, Egyesült Államokban, Japánban. Missziós tevékenységet végeztek, oktattak Távol-Keleten, Dél-Amerikában. Vatikánban gyóntattak, kutattak, a rádiónál dolgoztak. A jezsuiták 1989-ben térhettek vissza városunkba. A hitéleti munka mellett a Hittudományi Főiskolán adtak elő, így

Nemeshegyi Péter

,

Somfay Béla

, és

Weismahr Béla

professzorok. Részt vettek a novíciusképzésben, lelkigyakorlatokat tartottak. Napjainkban kollégiumot működtetnek, öntevékeny csoportok – így lelkiségi, karitatív, biblia- és házas csoportok munkáját segítik, kulturális és tudományos előadásokat szerveznek, miséket tartanak többek között orvosoknak, gyógyszerészeknek, egészségügyi dolgozóknak. Mindezt „Isten nagyobb dicsőségére!”

Hencz Péter