A hétvégén tartják a Havas Boldogasszony napi búcsút Szeged-Alsóvároson

A hétvégén tartják a Havas Boldogasszony napi búcsút, a Dél-Alföld legnagyobb múltú vallási ünnepét Szeged-Alsóvároson. A búcsúhoz kapcsolódva tárlatvezetések is indulnak az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontban – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A teológia tanítása szerint a búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó büntetések elengedése, amelyet a keresztény hívő, aki megfelelően felkészült és teljesítette a kiszabott feltételeket, elnyer önmaga számára az egyház segítségével. A búcsújárás, zarándoklat - írta

Bálint Sándor

, a népi vallásosság egyik legnagyobb kutatója - a hitbeli bűnbánatnak és elégtételnek, az emberi megnyugvás keresésének megnyilvánulása. Kivonulás az otthoni környezetből, ahol minden a munkára, a mindennapi feladatokra és kötelességekre emlékeztet, lelkierő gyűjtése a további helytállásra. A legendás hagyomány az 1500-as évek közepére helyezi a mai is a főoltáron látható kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét. Eszerint a Mária-képet a törökök elől a templom közelében lévő Csöpörke-tóban rejtették el. Pár évvel később épp egy török katona találta meg, és adta át a szerzeteseknek. A tó a nagy szegedi árvízig, 1879-ig megmaradt, akkor feltöltötték. Vizében a búcsúsok megmosakodtak, itt részesültek a régi népszokás szerinti "búcsúkeresztségben" az első ízben ide zarándoklók. A szegedi ferences templom anyatemploma a római Santa Maria Maggiore-bazilika, ahol a középkortól szokás volt, hogy augusztus 5-én mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé, így az ünnepen a népnyelvben rajta ragadt a Havas Boldogasszony elnevezés. Szeged-Alsóvároson hagyományosan augusztus első vasárnapján és az azt megelőző szombaton tartják a nagybúcsút. Az ünnep szombat délután a szerzetesi és a papi hivatásokért tartandó ifjúsági misével kezdődik, este a Mátyás téren pedig keresztutat tartanak. A búcsú csúcspontja a vasárnap délelőtti ünnepi szent mise, amelyet Székely János, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke mutat be a családokért és a "szögedi nemzetért", az istentiszteletet ünnepi körmenet követi. A búcsú napjaiban tárlatvezetéssel egybekötött kolostori séta keretében a látogatók megtekinthetik a kolostor egyes részeit is: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt és az alsóvárosi ferences szerzetesek csaknem hatszáz éves történetét bemutató kiállítást. A vezetés során korabeli dokumentumok segítségével bemutatják az egykor rengeteg embert vonzó Havas Boldogasszony-búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat.