A Szent József lelkészségen emlékeznek a jezsuita rendre

A jezsuita rendet, a Jézus Társaságot (Societas Jesu, S. J.), a lángoló lelkű baszk nemes-ifjú Loyolai Ignác alapította 1534-ben. Jelmondatuk: Omnia ad maiorem Dei gloriam! ( Mindent Isten nagyobb dicsőségére!) A világ egyik legnépesebb szerzetesrendje. Visszatérésük negyedszázados évfordulóján jubileumi évet tartanak, gazdag programmal várnak mindenkit a Szent József lelkészségen (Dáni u.)

Az igen hosszú, 10-14 éves képzési idő után céljaikat rendkívüli alapossággal, szervezetten és eredményesen hajtották végre. Általában azokat a munkákat keresik, melyekre a közösségeknek leginkább szükség van: az egyéni lelki vezetéstől, lelkigyakorlatok tartásától a szociális munkáig, tanításig, sokféle területen működnek. Jezsuiták nevelték többek között

Zrínyi Miklóst

, a költőt és hadvezért,

II. Rákóczi Ferencet, Mikes Kelement, Pázmány Péter

esztergomi érseket, írót és hitszónokot (szobraik a Nemzeti Pantheont és a Püspöki Palotát ékesítik). A modern hazai katolikus oktatás kiépítése a jezsuiták érdeme. Az általuk kidolgozott „Ratio Studiorum”, egységes tanrend, évszázadok óta oktatásunk vezérfonala. Számos egyetemet létesítettek világszerte. A szegedi egyetem elődjét, a kolozsvári jezsuita kollégiumot Báthory István az ő segítségükkel alapította 1581. május12.-én, mely így egyetemünk születésnapja. A hit védelméért több mint ezer jezsuita szenvedett vértanúhalált. Városunkban 1692-ben jelentek meg a jezsuiták (Péter László). Az önálló magyar rend tartomány 1909-ben alakult meg, miután kivált az osztrák tartományból. Felvidék csehszlovák megszállása után, 1919. július 31.-én érkeztek Szegedre a nagyszombati és kassai újoncház (noviciátus) lakói, majd a pozsonyi főiskolájuk tanulói. A megtelepedő jezsuitákat a város hamar befogadta, programjaik igen népszerűek lettek, tevékenységük sokban hozzájárult városunk felemelkedéséhez. Bús Jakab mozgósító beszédeinek köszönhető a háborúban félbemaradt Fogadalmi templom építkezésének folytatása! 1926-ban építették fel rendházukat a Kálvária sgt. 37-39. sz. alatt (ma Földhivatal), nyaralójukat (ma szociális otthon az Acél utca 1. sz. alatt), 1931-ben a Szent József templomot. Az 1930-ban megnyílt Hittudományi Főiskola oktatását Glattfelder püspök a jezsuitákra bízta. Részt vettek az egyetemi hallgatók, munkás ifjak lelki gondozásában. Példa nélküli volt Kerkai Jenő tevékenysége: 1935-ben indította útjára a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága) mozgalmat, melynek keretében 19 népfőiskoláján a szegény sorsú agrárfiatalok százezreit oktatták modern mezőgazdasági ismeretekre, és részesültek hazafias és erkölcsi nevelésben. Ugyancsak 1938-ban a szegedi ipari munkásság 85%-át tömörítette hivatásgondozó és érdekvédelmi egyletekbe. – A szegedi jezsuiták rendezvényei különösen népszerűek voltak a város értelmiségi köreiben. A második világégés alatt a jezsuita rendházak az üldözöttek százait fogadták be és rejtegették. „Hálából” a kommunista diktatúra tevékenységüket betiltotta, nagyrészüket bebörtönözte: több mint 1000 évet töltöttek börtönben. Sokan közülük emigrációba kényszerültek, ott öregbítették hazánk hírnevét: egyetemeken tanítottak Kanadában, Japánban, USA-ban, missziós munkát végeztek Távol-Keleten, Dél-Amerikában, Kínában. A jezsuiták 1989-ben térhettek vissza városunkba. A hitéleti munka mellett oktattak a Hittudományi Főiskolán, lelkigyakorlatokat adnak, lelkiségi mozgalmakban- így Házas Hétvége- vesznek részt, öntevékeny csoportok (egyetemisták, házasok, óvodások, jótékonysági szervezetek) munkáját segítik, kulturális és tudományos előadásokat szerveznek, cigányokkal foglalkoztak, kollégiumot működtetnek, miséket tartanak orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak. Visszatérésük negyedszázados évfordulóján jubileumi évet tartanak, gazdag programmal várnak mindenkit a Szent József lelkészségen (Dáni u.)

Dr. Hencz Péter