A reformációra emlékeztünk + FOTÓK

Október 31. a reformáció emléknapja, Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a hagyomány szerint ezen a napon szögezte ki 1517-ben az egyház megújítását szolgáló 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Luther

az akkori katolikus egyház visszásságai ellen szóló tételeit október 31-én küldte el

Albrecht

mainzi érseknek. A teológia doktora sok más mellett főként a búcsúcédulák árusítását ostorozta, hiszen az akkori egyház azt hirdette, hogy a búcsúcédulák megvásárlásával bűnbocsánatot nyerhetnek a hívek, nemcsak maguk, hanem elhunyt szeretteik számára is. A lutheri tanokat általában négy latin kifejezéssel foglalják össze: sola gratia – egyedül Isten kegyelme által menekülhet meg az ember, sola fide – egyedül hit által igazulhatunk meg, sola scriptura – egyedül a Szentírás a keresztyén hit alapja, solus Christus – egyedül

Jézus Krisztus

által van megigazulás és megváltás. A reformáció számos vívmányt hozott, így például az anyanyelvű igehirdetést vagy a lutheri bibliafordítást. Mivel az akkori katolikus egyház nem fogadta el Luther tételeit, megszületett az evangélikus egyház, majd a későbbiekben a többi protestáns felekezet is a reformáció talajából nőtt ki. Luthert először birodalmi, majd pápai átok sújtotta, ezt az ellentétet a huszadik században feloldandó 1999. október 31-én írták alá a Katolikus Egyház és a Lutheránus Világszövetség képviselői a Megigazulásról szóló Közös Nyilatkozatot Augsburgban, melyben elismerték, hogy az ember üdvösségét tekintve teljesen Isten kegyelmére van utalva. Ezzel tulajdonképpen a hitből fakadó jócselekedeteket nevezték meg közös konklúziónak.

Krisztus-faktor

Az igényes keresztyének a reformáció szülöttei - mondta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hétfőn a debreceni Református Nagytemplomban. "Az igényesség, az újra nekikezdés, az, hogy most valamit hálából adni akarunk - ez a reformáció" - mondta az egyházi vezető a reformáció emléknapján rendezett ünnepi istentiszteleten elhangzott igehirdetésében. Bölcskei Gusztáv szerint a reformáció a protestánsok számára amellett, hogy "hálaadással való visszatekintést jelent az előttünk járókra, önvizsgálatra is szólít bennünket". "A reformáció azt kérdezi tőlünk: megfelelünk-e annak a mércének, amit a reformáció jelentett" - fogalmazott a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. "Mi igényes Krisztus-követők, igényes keresztyének akarunk lenni" - fűzte hozzá. A püspök - utalva arra, hogy "most az országot félig-meddig lázban tartja egy tehetségkutató, hogy melyik fiatalban van meg az X-faktor, utána (...) kifacsarhatják, eldobhatják - azt mondta: "tőlünk azt kérdi az Isten: megvan bennetek a Krisztus-faktor?". "Ha igen, jó, ha nincs, jaj nektek, akkor hiábavaló a reformációra való hivatkozás" - mondta Bölcskei Gusztáv, majd hozzátette: a reformáció nem hivatkozási alap, hanem igény, ami kéri a Krisztus-faktort: egyedül Krisztus a kristályosodási, a viszonyítási pont. "Az igényes keresztyének a reformátorok mai igényes követői, és így Krisztus igényes követői" - zárta igehirdetését Bölcskei Gusztáv. A reformációnapi istentiszteleten együtt szolgáltak a református, az evangélikus és a baptista gyülekezetek lelkipásztorai. Az istentisztelet keretében Buzogány Dezső, a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem tanára tartott előadást A félreértett reformáció címmel. Szegeden is a reformációra emlékeztek a protestánsok, az ilyenkor hagyományos istentisztelet mellett a Szeged-Honvéd Téri Református Egyházközség megkoszorúzta a szegedi reformátor, Szegedi Kis István mellszobrát is. A protestáns egyházak egyébként már most készülnek 2017-re, a reformáció ünnepének 500-dik évfordulójára.