A pápa boldoggá avatta II. János Pált

Boldoggá avatta XVI. Benedek pápa elődjét, a néhai II. János Pált az e célból vasárnap a vatikáni Szent Péter téren több százezer ember részvételével tartott szentmisén.

A pápa tíz óra harmincnyolc perckor mondta el latinul az ilyenkor szokásos formulát, amellyel boldoggá nyilvánította a katolikus egyházat 1978-tól 2005-ös haláláig vezető

II. János Pált

.

XVI. Benedek

közölte, hogy a boldog ünnepnapja október huszonkettedike lesz, 1978-as pápai beiktatásának napja. A boldoggá avatás a szentté avatási eljárás első része. II. Jánost Pált (1920-2005) a modernkori időben rekordgyorsasággal, halála után mindössze hat évvel és egy hónappal avatták boldoggá. Ezt követően a tömeg üdvrivalgása közepette bemutatták a boldog hivatalos ábrázolását, amelyet a Szent Péter bazilika főbejárata felett helyeztek el, és II. János Pál egy 1995-ös fényképe alapján készült. A boldoggá avatást

Agostino Vallini

bíboros, a pápa római helynöke kérte, aki előzőleg ismertette II. János Pál életrajzát. Ebben kitért arra, hogy a Karol Wojtyla néven született lengyel pápa egykoron munkásként dolgozott, majd pappá vált, Krakkó érseke lett, s végül több mint negyedszázadon át volt a katolikus egyház főpásztora. II. János Pál ezzel a katolikus egyház egyik leghosszabb ideig uralkodó pápája volt. A boldoggá avatást követően elhelyezték a néhai II. János Pál ereklyéit a szabadtéri oltáron. Az ereklyéket, köztük a néhai pápa vérét tartalmazó ampullát olasz és francia fiatalok, valamint

Tobiana

nővér, a lengyel pápa egykori házvezetőnője helyezte el, majd folytatódott a szentmise, amelyet XVI. Benedek pápa a bíborosokkal koncelebrált. A boldoggá avatáson nyolcvanhét hivatalos küldöttség - köztük 22 állam- vagy kormányfő vezetésével - vett részt. A magyar hivatalos kormánydelegációt

Orbán Viktor

miniszterelnök vezette. Hivatalos becslések szerint több mint egymillió zarándok érkezett Rómába a néhai pápa boldoggá avatásának alkalmából. A Szent Péter tértől az Angyalvárig és innen a Tiberis folyó mindkét rakpartján végig álltak a boldoggá avatáson részt vevő zarándokok. Sokan a Róma terein felállított kivetítőkön nézték vagy az utcán állva kisrádión hallgatták a szertartást - jelentette

Sárközy Júlia

, az MTI tudósítója. A zarándokok megtöltötték a Szent Péter teret, a Vatikánt és környékét és egész Rómát. A hatalmas tömeg miatt a boldoggá avatási szentmise helyszíneként kijelölt Szent Péter teret a tervezett fél hat helyett már vasárnap éjszaka kettőkor megnyitották, és reggelre az emberek már az Angyalvárig álltak, mivel sokan itt is éjszakáztak. Így a világ minden részéből érkezett zarándokok a Vatikán közeli Tiberis folyó mindkét partján sorakoztak fel, a hidakon, ahol lengyel zászlók lobognak. Az Angyalvár barokk hídján hálózsákok, sátrak sora áll. Volt, aki megpróbált közelebb jutni: afrikai zarándokok népviseletbe öltözött csoportja zenélve, táncolva, énekelve tört át tömegen. A magyar zarándokok egy része csak az Angyalvár magasságában tudott helyet találni, de az MTI értesülései szerint a fiatalabbak, akik itt töltötték az éjszakát, a térig jutottak. Sokan a szertartást nem is látták, csak a hangszórókon keresztül tudták követni. Hiába Róma tapasztalata a tömegesemények megszervezésében, az, hogy a mostani boldoggá avatásra nem osztották szektorokra a Vatikán területét, azt eredményezte, hogy a tömeg öntörvényűen mozgott. Másfél millió üveg vizet akartak szétosztani, de több ponton ez már a szentmise kezdete előtt elfogyott. Többen lettek rosszul, a szertartásra ugyanis nemcsak fiatalok, számos idős és beteg ember is érkezett. A tömegtől ellepett biztonsági folyosók miatt a mentők nehezen tudtak célba érni. Az emberek azonban türelmesen segítettek egymásnak, és egyhangúlag azt mondják, örülnek, hogy el tudtak jönni Rómába. Nyolcvanhét hivatalos küldöttség, köztük huszonkettő állam-, illetve kormányfő vezetésével, vett részt vasárnap a Szent Péter téren tartandó ceremónián. A magyar hivatalos kormánydelegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Emellett

Seregély István

nyugalmazott egri érsekkel az élén egy háromszáz fős magyar zarándokcsoport is jelen lesz a nagyszabású ünnepségen. II. János Pál pápa két alkalommal tett főpásztori látogatást Magyarországon, 1991. augusztus 16-20-ig, illetve 1996. szeptember 6-7-én.

A pápa II. János Pál "hatalmas erejét" méltatta

XVI. Benedek pápa elődje, a néhai II. János Pál "hatalmas erejét" méltatta a boldoggá avatáson, amiért képes volt "megfordítani egy visszafordíthatatlannak tűnő irányzatot" a kereszténység ellen. "Tanúságot téve hitéről, szeretetéről és főpásztori bátorságáról, amely nagy emberi karizmával párosult, a lengyel nép e példás fia világszerte hozzásegítette a híveket ahhoz, hogy ne féljenek kereszténynek, az egyházhoz tartozónak nevezni magukat, az evangéliumról beszélni. Egy szóval: segített nekünk abban, hogy ne féljünk az igazságtól, mert az igazság a szabadság garanciája. Még rövidebben: erőt adott nekünk ahhoz, hogy higgyünk Krisztusban (...)" - hangoztatta XVI. Benedek. A bajor pápa megemlítette azt is, hogy kommunista országból érkezett lengyel elődje magával hozta mély töprengését a marxizmus és a kereszténység összeütközéséről. II. János Pál "üzenete az volt: az egyház útja az ember, Krisztus útja az ember" - tette hozzá.

Róma a volt pápát ünnepli

Imádkozó tömeggel telt meg szombat éjszaka a római Circus Maximus: a II. János Pál emlékére tartott virrasztáson a hatóságok szerint kétszázezren vettek részt, főleg fiatalok. Olasz, francia, német, mexikói és lengyel zászlók lobogtak, még Solidarnosc feliratú zászlót is lehetett látni, és ismét magasba tartották a II. János Pál temetéséről ismert és a pápa szentté avatását sürgető Santo subito! transzparenst. A II. János Pálra meghatódva emlékező

Joaquin Navarro-Valls

volt vatikáni szóvivő azt mondta, a lengyel pápa élete remekmű volt. Megtanította a fiatalokat arra, mit jelent szeretni. A pápa egykori személyi titkára,

Stanislaw Dziwisz

krakkói érsek úgy fogalmazott, hogy hat évvel ezelőtt, II. János Pál halálakor, a szomorúság töltötte be Rómát, most a boldogság. A SkyTg24 hírtelevíziónak adott interjúban Dziwisz elmesélte, hogy II. János Pál halála után találta meg azt a levelet, amelyet a pápa merénylőjének,

Ali Agcának

írt, de soha nem küldött el. A levélben a pápa azt kérdezte a fivérének szólított Agcától, hogyan fognak ők ketten megjelenni az Úr színe előtt. A Circus Maximusban felszólalt a Parkinson-kórból a pápa közbenjárására meggyógyult francia apáca,

Marie Simon-Pierre

is, és köszönetet mondott II. János Pálnak. A virrasztás résztvevői az éjszaka átvonultak a Szent Péter térhez, mely már szombat estére megtelt, de biztonsági okokból kiürítették és vasárnap hajnalban nyitották meg újra. Az elküldött zarándokok tiltakoztak és a rossz szervezésre panaszkodtak, majd egész éjjel sorban állva várakoztak arra, hogy visszatérhessenek a Szent Péter térre: volt, aki állva, kempingszéken ülve, más a földön feküdve. A Szent Péter tér oszlopsorát a II. János Pál pápasága pillanatait megörökítő fényképek borítják, valamint a néhai pápa Nyissátok meg a kapukat Krisztus előtt jelmondata és óriásvásznak.