Nagyböjt – a szíveteket is szaggassátok meg!

A böjt pontos jelentésével kevesen vannak manapság tisztában, sokan egyszerűen a húsevéstől való tartózkodást értik alatta, pedig egyáltalán nem ez a valós lényege.

A katolikus egyházban nagyböjtnek nevezett időszak hamvazószerdával kezdődik, és negyven napon át tart egészen nagycsütörtökig. Szent negyven napnak is nevezik, ami egy szimbolikus szám, a teljességet jelenti.

Jézus Krisztus

az evangélium szerint messiási küldetésére a pusztában töltött negyven napos böjttel készült fel, de az Ószövetségben is jelen van a negyvenes szám: Izrael népe negyven évig vándorolt a pusztában, míg megérkezett Kánaán földjére, valamint

Mózes

negyven napig tartózkodott fenn a Sínai hegyen, mikor Isten népének adta a Tízparancsolatot – magyarázza

Kiss Imre

teológiatanár, általános püspöki helynök.

A böjt, amely Istennek kedves

Ha azonban utánaszámolunk, mégsem negyven, hanem negyvenhat nap van a naptárban hamvazószerdától nagycsütörtökig. A vasárnapok azonban nem számítanak böjti napnak, hiszen azok a hívők „heti húsvétjai”, vagyis akárcsak húsvétkor, minden vasárnap Krisztus feltámadására emlékeznek a keresztények. A nagycsütörtök után következik még a szent három nap, húsvétvasárnap estig. A köztudatban is élő hústilalom, illetve a zsíros ételektől való tartózkodás valójában csak a böjthöz kapcsolódó megtérés, bűnbánat egyik oldalára vonatkozik. A böjtnek sok útja van, külső megnyilvánulása az élvezetekről való lemondás. A Szentírás háromféle bűnbánati cselekedetet említ: a böjtöt, az imádságot és a jótékonykodást, a jócselekedetet, az anyagi javak megosztását.

Izaiás

próféta könyvében azt olvassuk, hogy Istennek az a böjt kedves, mikor megosztjuk az éhezővel a kenyeret, a ruhátlannal a ruhát, az idegent befogadjuk a házunkba, felhagyunk az igazságtalansággal – fejtegeti az atya.

Nem diéta

Ma sokszor összekeverik a böjtöt egészségügyi szempontoktól választott szabályozott táplálkozással, diétával, pedig a valós tartalma az, hogy valamiről lemondunk, önfegyelmet gyakorlunk azért, hogy valami lényeges dologra tudjunk koncentrálni. A hétköznapi életben is azt tapasztaljuk, hogy önfegyelemmel jobban képesek vagyunk döntést hozni – emeli ki Kiss Imre atya. Hozzáteszi: túl sok mindennel van tele az életünk, a szívünk, a gyomrunk. Az étkezésben való önmegtartóztatás az egyházatyák óta jelen van, de nem önmagában való értéke miatt. A hívő ember Istenre figyel, önmegtartóztatásában Isten iránti és egyben embertársai iránti szeretete is kifejeződik, hiszen amit magunktól megvonunk, azt a szegényeknek adjuk. A böjtölés tehát nem öncélú cselekedet, megtérésre kell vezetnie – mutat rá Kiss Imre. Mortifikáció – mondja a latin az önmegtagadásra, vagyis önmagunknak való meghalás.

Önmegtartóztatás az értem szenvedőért

A böjti időszakban Isten igéjét tudatosan kell olvasnunk és életre váltanunk – hívja fel a figyelmet az atya. Példaként áll előttünk Krisztus megkísértése az ő pusztabeli negyven napján, mikor a Sátán kísértéseire mindig egy bibliai igével felel Jézus. A katolikus hagyományban szokás a böjti időszak péntekjein keresztutakat tartani. Ekkor a hívek végigjárják Jézus szenvedésének útját Pilátus palotájától a Golgota keresztjéig 14 stáción keresztül. Krisztus lelkiállapota, találkozása az emberekkel, tanúságtétele a szenvedésben való kitartásról elevenednek meg az egyes állomásoknál. A péntekek ezért kiemelt bűnbánati napok, amelyeken sorsközösséget vállalnak a hívők a mesterrel, önként vállalva a lemondást az értük szenvedőért. A húsételtől való tartózkodás mellett vannak, akik szemek, vagy fülek böjtjét tartják, azaz tartózkodnak a sok tévénézéstől, a hangos mulatságoktól: ez egy csendes időszak.

Emlékezz: porból lettél

A hamvazószerda a bűnbánati időszak első napja. Régen a bűnbánók ilyenkor kezdték meg a nyilvános vezeklést úgy, hogy hamut szórtak a fejükre. Nagycsütörtök estéig ők kirekesztettnek számítottak a hívők közösségéből a bűnök miatt, akkor este kézfeltétellel fogadta vissza őket a püspök. Az Ószövetségben a ruhamegszaggatás is szerepel mint a bűnbánat, önvizsgálat, közösség előtti önkritika jele. A próféta szemléletesen azt mondja, ne csak a ruhátokat, a szíveteket is szaggassátok meg – idézi Joel prófétát Kiss Imre. Hamvazószerdán a pap hamut szór az eléje járuló hívek fejére, miközben két dolgot mondhat: „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.”, vagy „Emlékezzél, ember, porból vagy, és porrá leszel” – ez utóbbi a mulandóságunkat fejezi ki. Csak Isten az, Aki megmarad, és az, amit Istenre építünk, amit szeretetből teszünk.