Új társszékesegyházat avatnak Békéscsabán

A Szeged-Csanádi Egyházmegye társszékesegyházává válik hivatalosan is vasárnap délután a békéscsabai; az ősszel hozott vatikáni határozatot Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius olvassa fel egy szentmise keretében, melyet Kiss-Rigó László megyéspüspök celebrál.

A püspök az eseményről az MTI-nek elmondta: ezzel a ceremóniával hivatalossá válik a Szentszék döntése. Gyakorlati szempontok alapján megfogalmazott kérés eredménye volt az, hogy a szentszék társszékesegyházi kinevezést adott. Ez olyan esetben fordul elő, amikor egy egyházmegyének fizikai, logisztikai szempontból nemcsak egy egyértelmű központja kínálkozik, hanem több is - fejtette ki

Kiss-Rigó László

. A püspök a pápától kérhet engedélyt, hogy megtartva a székesegyházat a másik megyében is alakuljon társszékesegyház - tette hozzá. A szentszék ebben az esetben megértette a kérést, és határozott arról, hogy Békéscsabán a Páduai Szent Antal templom társszékesegyháza legyen a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. A 980 éves egyházmegye székhelye többször változott. Az 1920-as évekig Temesvár volt a székhely, ezt követően költözött Szegedre a püspök, és lett a Fogadalmi templom a székesegyház. Az évek során azonban számtalan esetben fordult elő, hogy bizonyos programokat Szeged után Békéscsabán is megismételtek, azért, hogy a híveknek ne kelljen annyit utazni. A gyakorlat hozta úgy, hogy a békési megyeszékhely kisközpontként kezdett működni. Jelenleg az egyházmegye két megyét, Csongrádot és Békést fedi le teljesen, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye néhány települését is kiszolgálja. Magyarországon a társszékesegyházi rendszer nem egyedülálló, hiszen jól működik a Debrecen-Nyíregyházi-, a Kalocsa-Kecskeméti- vagy az Esztergom-Budapesti Egyházmegye is, és külföldön is számos példa van erre. A százéves békéscsabai templom felújítása az utóbbi években megtörtént. A templom ettől az eljárástól teljesen függetlenül, mostanra, épp az évfordulóra készült el. A luteránusok lakta Békéscsabán az első katolikus plébánia 1750-ben épült fel, hiszen addig a hívek kis létszáma miatt egy lakásban tartották a miséket. Az új plébánián egy kicsi kápolnát alakítottak ki. 1769-ben épült fel első templomuk torony nélkül Páduai Szent Antal tiszteltére, a templom mellett harangláb állt. A 18. század végén megépült a torony is. A 19. századra a katolikus lakosság létszáma már elérte 2800-at, a 20. századra pedig a 9000-ret is meghaladta. A templom felújítása helyett újat terveztek. 1907 őszén megkezdődött a régi templom elbontása, s három év alatt fel is épült

Hofhauser Antal

tervei alapján a mai épület.

Fetser Antal

nagyváradi püspök szentelte fel 1910. június 12-én. A vöröstégla burkolatú neogót templom bazilikális rendszerű: főhajóból, két mellékhajóból, kereszthajóból és szentélyből tevődik össze. Belső hosszúsága 51, szélessége 34 méter. A szentély 10 méter széles. 3000 fő befogadására alkalmas. Orgonáját

Rieger Ottó

készítette 1932-ben. Három harangja van: 900, 350 és 80 kilogrammosak.