Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Egyház

Húsvét: mit jelent a feltámadás?

Húsvét: mit jelent a feltámadás?

2010. április 3., szombat
Húsvét: mit jelent a feltámadás?
A feltámadás a laikus emberek számára a hit botrányköve, amivel nem igazán tudnak mit kezdeni, míg a hívők ötven napig, egészen pünkösdig ünneplik a kereszténység legnagyobb ünnepét, a húsvétot, sőt minden vasárnap erre emlékeznek. Hogyan lehet megragadni a feltámadás lényegét, megmagyarázható-e a krisztusi áldozat, erről beszél Kiss Imre, általános püspöki helynök, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanára.Krisztus beteljesítette az ószövetségi húsvétot – magyarázza Kiss Imre. A zsidók húsvét, vagy más néven pészah nevű ünnepén az Egyiptomból való megszabadulást ünnepelték. Az ünnepi étel, a bárány – melynek hibátlannak kellett lennie – emlékeztet az egyiptomi tizedik csapásra – minden elsőszülött gyermeknek meg kellett halnia –, melyet Isten azért küldött a fáraóra, hogy engedje el népét. Azok azonban, akik a bárány vérével megkenték ajtófélfáikat, megmenekültek a halál angyalától. A bárány Krisztus előképe. Jézus az Isten Báránya, aki vére, szeretete, áldozata árán megmentett minket a haláltól. Történelmi tény Krisztus élete, kereszthalála, melyet a történelemtudomány sem von kétségbe. A feltámadása jelére, az üres sírra – amelyet katonákkal őriztettek – is tanúk vannak. A sír fölé emelték a Szent Sír Bazilikát, amely máig a keresztények legszentebb zarándokhelye. Ez is bizonyítja: nem valami később kialakult tanításról vagy ideológiáról van szó, hanem a legerősebb megtapasztalás szülte élményről – mondja az atya.

Tamásként hitetlenkedünk

Jézus egész életében beszélt arról, hogy Emberfiának – ahogy magát gyakran nevezte – sokat kell szenvednie, meg kell halnia, és harmadnapon fel kell támadnia a halottak közül. Pénteken – amire nagypénteken emlékezünk – délután három órakor meghalt Krisztus a keresztfán a Golgotán. Vasárnap hajnalban üres sírt és egy természetfeletti jelenést találnak a holttest bebalzsamozására igyekvő asszonyok. Két férfi ragyogó ruhában így szól hozzájuk: „Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.” (Lukács evangéliuma 24,5b-6a) Nem csoda ugyanakkor, hogy sokan ma sem értik a feltámadás lényegét – teszi hozzá Kiss Imre. Jézus tanítványai számára is akkor vált világossá, mikor Krisztus megjelent nekik. Az első ilyen alkalomkor az apostolok közül egyedül Tamás nem volt jelen, és mikor a többiek elmondták neki, hogy látták az Urat, ő nem hitte el. A mai ember hozzáállása is olyan, mint Tamásé – magyarázza az atya. Amíg neki is meg nem jelenik, amíg nem tapinthatja sebeit, nem hisz a feltámadásban. Az, hogy Jézus azután több száz embernek megjelent, egy halatlanul meghatározó élmény volt. Azt igazolta: van feltámadás, van új élet. Rengetegen adták azután az őskeresztényektől fogva Jézusért az életüket. Ez az erős megtapasztalás volt a vértanúság alapja, hiszen egy képzelgésért, egy mende-mondáért ki vállalná a halált? – teszi fel a kérdést Kiss Imre.

Feltámadunk, de hogyan?

Nem a földi test támad fel, hanem egy megdicsőült, szellemi test, valamiféle halál utáni állapot, ami túlmutat a mi ismert kategóriáinkon – fejtegeti az atya. A keresztények hiszik azt, hogy nemcsak a lélek halhatatlan, hanem az egész személy célba ér, a test is átmegy egy átalakuláson – a testem nélkül ugyanis nem vagyok én. A feltámadás történelmi tény, de teológiai igazság, amit természettudományosan nehéz igazolni, nem a fizika törvényei alá esik – húzza alá Kiss Imre. Ugyanakkor a Biblia vallásai – a zsidóság és a kereszténység – nem spekulációkra vagy filozofálásra, hanem tapasztalásra építenek: „Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek.” (János első levele 1,1)

Itt van közöttünk

A keresztény hit magva, hogy Jézus Krisztus értünk szeretetből meghalt és feltámadt. Mi pedig azt hirdetjük, amit megígért: „én veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig.” (Máté evangéliuma 28,20b) „Azt valljuk, hogy Jézus itt van közöttünk: misztériumokban, jelekben, az evangéliumban – aki nyitott lélekkel olvassa, annak az élete lelkileg átalakul: fényt, értelmet kap” – összegez Kiss Imre. Jézus jelen van a keresztény közösségben, az Oltáriszentségben. A szentmisében az utolsó vacsora rítusát ismételjük meg, Jézus keresztáldozatára emlékezünk, és a feltámadást ünnepeljük. Bárki megtapasztalhatja az örömöt, a szeretet, a szerelmet, a békét mint olyan emberi, lelki valóságokat, amiket senki sem tagad, mégsem lehet őket természettudományos módszerekkel leírni. A hit hasonlóképpen meggyőződés és lelki megtapasztalás, és nem lehet fizikailag megmérni. Minden emberben ott van az öröklét utáni vágy, a húsvét erre is felel: létezik örök élet a feltámadt Krisztusban.
feltámadás ünnepe Jézus feltámadása Krisztus feltámadása feltámadás húsvét vasárnap húsvét

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo