Egyház

492 éve indult a reformáció

492 éve indult a reformáció

2009. október 31., szombat
492 éve indult a reformáció
1517. október 31-én Luther Márton, ágoston rendi szerzetes, a teológia doktora, a wittenbergi egyetem tanára 95 tételével elindította azt a mozgalmat, amelyből a későbbiekben a mai protestáns egyházak kinőttek.Luther az akkori katolikus egyház visszásságai ellen szóló tételeit október 31-én küldte el Albrecht mainzi érseknek. A hagyomány szerint ezeket a tételeket ki is szegezte a wittenbergi vártemplom kapujára – hogy ez valóban megtörtént volna, történelmileg nem igazolt, de az biztos, hogy tanait már ekkor aktívan vitatták az egyetemen – mondta el portálunknak ifj. Cserháti Sándor, a szegedi Evangélikus Gyülekezet lelkésze. Luthert megelőzően egyébként az akkori kor lelki-szellemi szomjúságának bizonyságaként több előreformátor lépett fel az akkori katolikus egyház tanaival szemben, mint például a Husz János vagy John Wycliffe.

Búcsúcédulák

Luther sok más mellett főként a búcsúcédulák árusítását ostorozta, hiszen az akkori egyház azt hirdette, hogy a búcsúcédulák megvásárlásával bűnbocsánatot nyerhetnek a hívek, nemcsak maguk, hanem elhunyt szeretteik számára is. Kezdetben ötven évenként hirdetettek a pápák úgynevezett búcsúéveket, amikoris egy Rómában tett zarándoklatért teljes búcsút (bűnbocsánatot) ígértek a híveknek, ami természetesen komoly bevételt jelentett Rómának és az egyháznak egyaránt. Később feleződött, majd tovább csökkent a búcsúévek közötti időszak, mígnem a Szent Péter bazilika felépítéséhez már nem is hirdettek ilyet – a búcsúcédulákat pápai küldöttek hordták szét Európa-szerte. Ez volt Luthernél az utolsó csepp a pohárban – magyarázta ifj. Cserháti Sándor. A reformátor ekkor már évek óta tanulmányozza a Szentírást, és az 1510-es évek eleje óta érlelődik benne a változás szükségességének gondolata.

A megigazulás

„...mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: Az igaz ember pedig hitből fog élni” – áll Pál apostolnak a rómaiakhoz írott levelében. Luther ebből következtetett arra, hogy a katolikus egyház által hirdetett tétel – miszerint bármiféle érdemszerző jócselekedettel (mint például a zarándoklat vagy az önkínzás stb.) az ember bűnös volta ellenére elégtételt adhat Istennek – nem állja meg a helyét. Isten azért küldte Krisztust, mert csak Őáltala kerülhetünk közösségbe Istennel – emelte ki ifj. Cserháti Sándor. Nem válhatunk Isten szeretetéhez méltóvá a saját erőnkből – teológiai szakszóval nem igazulhatunk meg Isten előtt –, de Isten maga jön hozzánk Krisztusban. Ugyanakkor az evangélikusok soha nem állították, hogy a jócselekedeteknek nincs jelentősége – mutatott rá a lelkész.

Egyedül hit által

A lutheri tanokat általában négy latin kifejezéssel foglalják össze: sola gratia – egyedül Isten kegyelme által menekülhet meg az ember, sola fide – egyedül hit által igazulhatunk meg, sola scriptura – egyedül a Szentírás a keresztyén hit alapja, solus Christus – egyedül Jézus Krisztus által van megigazulás és megváltás. A reformáció számos vívmányt hozott, így például az anyanyelvű igehirdetést vagy a lutheri bibliafordítást. Mivel az akkori katolikus egyház nem fogadta el Luther tételeit, megszületett az evangélikus egyház, majd a későbbiekben a többi protestáns felekezet is a reformáció talajából nőtt ki. Luthert először birodalmi, majd pápai átok sújtotta, ezt az ellentétet a huszadik században feloldandó 1999. október 31-én írták alá a Katolikus Egyház és a Lutheránus Világszövetség képviselői a Megigazulásról szóló Közös Nyilatkozatot Augsburgban, melyben elismerték, hogy az ember üdvösségét tekintve teljesen Isten kegyelmére van utalva. Ezzel tulajdonképpen a hitből fakadó jócselekedeteket nevezték meg közös konklúziónak.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.