„Az ünnep lehetőség arra, hogy visszataláljunk Istenhez”

Egyre közeledik a Szenteste, így, az ünnep küszöbén a karácsonyról és általában a keresztény ünnepekről, valamint a jövő év kilátásairól kérdeztük Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspököt, aki az ünnep üzenetéről szólva egy biblia idézettel így összegzett: „Ne féljetek!"

- Püspök úr, mi a karácsony üzenete a mai ember és a vallástól elidegenedett társadalom számára?

- Az elidegenedés divatos kifejezés lett manapság, de tudni kell, hogy ez a probléma mindig is létezett az egyház története során, csak különböző módon jelentkezett az egyes korokban. Azt hiszem, a hívő embereknek nem kell ettől tartaniuk, hiszen számukra mindig megmarad az ünnep valódi, mély tartalma. Sok jó példát látni ugyanakkor arra is, hogy a nem vallásos emberek is békésen, méltóságteljesen tudják megünnepelni a karácsonyt. Ez az ünnep arról szól, hogy a Megváltó mindenki számára született, egymás testvérei vagyunk Jézusban.

- Az egyházi liturgia nem sokat változott, de vajon mennyiben alakult át az ünneplés?

- A keresztény liturgia körforgásszerűen visszatér, látszólag ugyanaz hangzik el minden évben a szentmiséken. De ez természetes is, hiszen az üzenet, amit a szertartások közvetítenek, valóban állandó: karácsony lényege, hogy a mindenható Isten leereszkedett a halandó emberek közé és megtestesült közöttünk. Az ember azonban változik, és gyakran eltávolodik Teremtőjétől. Az ünnep lehetőség arra, hogy visszataláljunk Istenhez. Egy hasonlattal úgy fogalmazhatnám meg, hogy Isten részéről folyamatos az adás, de az embereknek a vételt minden évben újra be kell állítani.

- Látható, hogy már az éjféli miséken sincsenek annyian, mint korábban. Fogynak a hívek a templomokból?

- Mivel egyre idősödő társadalomban élünk, ez meglátszik a templombajárók számán is. Az elöregedő hívek kérdése azt a feladatot rója ránk, hogy még többet kell törődnünk velük. Mégsem gondolom azt, hogy a hit kevesebb lenne az emberekben. A magukat vallásosnak tartók közül igen sokan vannak, akik nem reklámozzák, hanem megélik hitüket.

- Van-e valami jó ötlete a katolikus egyháznak a fiatalok megszólítására?

- A fiatalokat mindig is meg kellett szólítani, ez nem a mai kor új kihívása. Az egyházon belül azonban nem volt és nem is lehet a különböző korosztályok között fontossági sorrend sem a megszólításukban, sem a velük való foglalkozásban. Az egyháznak elsősorban a hitelességével kell elérnie és meghívnia a kívülállókat - ha nem így történik, akkor az az egyház hibája. Ha valami távol tartja az embereket a közösségben megélt vallásosságtól, akkor azt meg kell vizsgálni és ha szükséges, az egyháznak is el kell fordulnia tőle.

- Egyre magasabb azok száma, akik azt mondják, ők a maguk módján vallásosak.

- Nincs olyan, hogy valaki a maga módján vallásos. Ez olyan, mintha a kereszténységet valaki Krisztus nélkül szeretné megélni. A katolikus egyház szerint a hitet egyéni és közösségi szinten lehet és kell megélni, így tapasztalható meg annak teljessége. Ugyanilyen furcsák az úgynevezett „keresők" is, akik úgy érzik, még nem találtak rá a nekik megfelelő vallási formára. Nekem mindig gyanús az, aki örökké csak keres, de látható eredményt sosem tud felmutatni.

- Miért azonosulnak az emberek könnyebben a karácsonnyal, mint a húsvéttal - ami mégiscsak a kereszténység legfontosabb eseménye?

- Tudni kell, hogy ez nem volt mindig így: az ősegyház hívő keresztényei eleinte Krisztus megváltást hozó halálára emlékeztek, születését csak jóval később kezdték ünnepelni. A mai korban annak tudható be az eltérés, hogy a karácsony üzenetéből mindenki meg tud ragadni valamit, ami számára fontos. Ezért nevezik el a család vagy a szeretet ünnepének is, ami természetesen igaz, de mégsem ez a leglényegesebb üzenete ezeknek a napoknak. A fő különbséget úgy tudnám megfogalmazni, hogy míg a karácsony főleg az érzelmekre hat (a külsőségek, hagyományok miatt), addig a húsvét titkának átéléséhez tudatos hívő hozzáállás szükséges. Ez az értelmi, akarati tevékenység jelentősen leszűkíti az ünneplők körét. Karácsonykor általában a pozitív üzenetek, érzések dominálnak - sokszor még a bűnösök, bűnözők is jobb emberként élnek ezidő alatt. Nekünk, keresztényeknek örülnünk kell, ha valaki - bármilyen szinten - osztozik abban az örömben, amit Istentől kaptunk.

- Püspök úr hol tölti a karácsonyt?

- Számunkra ezek az ünnepi napok a hivatásunk szerinti munkával telnek. Természetesen megyéspüspökként mindig vár rám ebben az időszakban némi közszereplés is, ilyen volt például a gyertyagyújtás a Dóm téren felállított adventi koszorúnál. Karácsony előtt az egyik szociális otthonunkban élő idős papokkal misézek és ünnepelek együtt. Szenteste pedig hagyomány, hogy a szemináriumban a papnövendékek ünnepi műsorát nézem meg, majd a vacsorát követően közösen megyünk át az éjféli misére.

- Mit vár a 2009-es évtől, különösen a válsággal, megszorításokkal terhelt 2008. után?

- A jelenből és az eddigi tapasztalatokból kiindulva nem hiszem el azokat a jóslatokat, hogy egyre rosszabb lesz az élet. Elismerem, hogy a magyar társadalom jelenleg igen elkeseredett; a gazdasági problémák már nem távoliak, egzisztenciálisan is érintik az embereket. Mégis azt mondom, van kiút. Például ha szakértelemmel bíró és az emberek életének megkönnyítéséért dolgozó, elkötelezett vezetőket választunk. Kétféle külső hatás is van, ami lefelé húzza a hangulatot, az érzelmeket. Egyrészt télen a természeten keresztül is erősen megtapasztalható az elmúlás, például az egyre rövidebb napok a végső, teljes sötétséget vetítik elénk. Karácsonykor azonban mindez megváltozik: megújul a fény, egyre nő, egyre erősödik - s vele a remény is könnyebben életre kel. Másrészt a társadalom szintjén is erősen romlik a közérzet: az értékek már nem számítanak, hazudni erény, dolgozni szégyen, törvényt sérteni divat... Ebből az ember nem képes magát egyedül kihúzni. A karácsony ebben az esetben azt az üzenetet közvetíti, hogy Isten ezt a gyarló, korlátolt, bűnös embert partnernek tekinti, kinyújtja felé segítő kezét. Ő segít nekünk emberhez méltóan élni. A hívő ember ezáltal a kapcsolat által kap egy lehetőséget arra, hogy jobb emberré váljon.

- Mivel biztatná a mai helyzetben mégis elcsüggedőket?

- Még mindig tart a Biblia éve, ennek jegyében külön kiemelném, hogy amikor a kereszténység két fontos ünnepén Jézus életének elejére és végére emlékezünk, ezt a két eseményt összekapcsolja egy mondat, ami mindkét helyen és időben elhangzik. Ez az üzenet minden korban mindenkinek szól, nemcsak a betlehemi pásztoroknak és az apostoloknak. „Ne féljetek!" - az örök Isten elkötelezte magát mellettünk, ezért többé nincs mitől tartanunk.