A keresztény Magyarország, az első királyunk ünnepe

1008 évvel ezelőtt ezen a napon, augusztus 20-án koronázták meg Szent Istvánt: ezzel született meg a keresztény magyar állam. E hazának vagyunk a gyermekei, s ma lehetőségünk van megemlékezni első királyunkról, a gyökereinkről. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspököt kérdeztük az ünnepről, a megmaradásról.

- Augusztus 20-a az államalapítás, a keresztény Magyarország és Szent István, az első királyunk megkoronázásának az ünnepe is. Mi maradt ebből a hármasságából ma?

- Az ünnepnek ez az egysége sokáig létezett, ám sajnos mára jelentősen megváltozott. Egyrészt napi politikai, ideológiai csatáknak lett a helye – nemcsak augusztus 20-a, hanem majd’ minden más nemzeti ünnep. De az állam egészen más funkciót tölt be manapság, más az emberek képzete az államról, épp úgy, ahogy az egyházról. Sokkal nagyobb jelentőséget élvez manapság az egyén, mint a közösség.

- Nem történelmi fejtegetésbe szeretnék belemenni az egyház és az államiság szerepének, kapcsolatának a kérdésében, inkább az emberek tudatában rejtőző Szent István-ünnep érdekelne. Mit és hogyan ünnepeljen egy mai magyar család?

- A kereszténységhez való tartozást! Hiszen mi mind egy olyan közösséghez is tartozunk, amely milliókat köt össze a hitben. Szent István királytól pedig megkaptuk a magyar megmaradás lehetőségét, magyarságunkat. Hitt abban, hogy lehet olyan erős egy nemzet, hogy évszázadokig meghatározza Európa történelmét. S e hite már ezer éve éltet mindannyiunkat.

- Hogyan ünnepel az egyházmegye, hogyan ünnepel ön?

- Meg kell említeni, hogy ez az ünnep nem piros betűs a katolikus naptárban, ami azt jelenti, hogy nem feltétlen kötelező részt venni a szentmisén. Ettől függetlenül, mint minden vallásos tartalmú ünnep az egyháznál, ez is a szentmise köré csoportosul. Közismert például Budapesten a Szent István-körmenet, ami szintén a misét követi. Ilyenkor minden plébánián tartanak szentmisét. Én mint közfeladatot ellátó személy meghívást kaptam több helyre is, melyeken igyekszem majd részt venni. Reggel kilenckor Hódmezővásárhelyre, a városi ünnepségre megyek, délben Szegeden leszek, két órakor pedig Ópusztaszerre utazom a Csongrád Megyei Önkormányzat megemlékezésére.

- Augusztus 20. már több keresztelőn is átesett…

- Sajnos a történelemben számtalanszor jelentek meg káros ideológiák – legutóbb a bolsevizmus rombolása tette próbára a kereszténységet. A vallásos ünnepeket is igyekeztek átkeresztelni, így jelent meg Jézus születésekor a Télapó szelleme, augusztus 20-át pedig a kenyér vagy az állam ünnepeként aposztrofálták. Néha esett szó Istvánról, de a szentségéről sosem.

- De a kommunizmus sem tudta kiirtani az emberek szívéből a keresztény hitet, mint ahogy semmilyen más erőszakos eszme azelőtt.

- Ez így van. Minden nemzethez, valláshoz tartozó közösségerősítő gondolkodást s képviselőit üldöztek abban az időben. De sajnos a negyvenévnyi diktatúra hatásai, a sebek még nem gyógyultak be teljesen. Egyébként a társadalom betegségét sokkal nehezebb orvosolni, mint például a gazdasági problémákat. Két dolog például, hogy valaki hívő, tagja a keresztény közösségnek, s eszerint is ünnepel, vagy pedig nem az, viszont akkor is tudomásul kell vennie, hogy a magyar identitás gyökereihez hozzá tartozik a kereszténység, a keresztény kultúra. Ezt pedig sajnos kezdik elfelejteni!

- Hiányzik az összetartozás érzése... Milyen károkat okozhat ez?

- Vannak bizonyos országok, amelyek összetartását nagyon is irigyelhetjük, példának tekinthetjük. Azért, mert van erős identitástudatuk, az ott lakók számára fontos a hazájuk, s így fontos a velük együtt élő honfitárs is, míg a magyar emberek többségére ez már mintha nem lenne annyira jellemző. De egy egészséges identitás- és magyarságtudat nélkül a szétesés felé sodródhatunk, aminek a következményei megjósolhatatlanok. Szent István a megmaradást teremtette meg, államot alapított, keresztény hittel ajándékozta meg alattvalóit. Ez a gyökér, ezt megtagadni, elfelejteni végzetes lehet, hiszen a gyökér táplálja a fát!