Nagyszabású fejlesztés Szegeden: megújult a trolibusz-flotta egy része
Támad a népbetegség és egyre több embert sújt az allergia Szegeden
Soha nem látott esetszámok és makacs tünetek borzolják a kedélyeket, miközben a szakemberek a modern életmódunk rejtett csapdáira figyelmeztetnek. A Szegeden élők közül egyre többen keresik fel a szakrendeléseket, mert a mindennapi jóllétüket alapjaiban rengeti meg a hirtelen feltámadó allergia. A Szegedi Tudományegyetem legfrissebb elemzése most rávilágít azokra a környezeti és biológiai okokra, amelyek ezt a robbanásszerű növekedést okozzák.
Egyre többen küzdünk a végeláthatatlan tüsszögéssel és a rejtélyes kiütésekkel Szegeden, de a háttérben húzódó okok sokkal összetettebbek, mint elsőre gondolnánk. A felgyorsult, mégis túlzottan steril életmódunk, valamint a változó környezeti tényezők együttesen felelnek azért, hogy az allergia ma már a szegediek mindennapjait is tömegesen keseríti meg. A drasztikusan növekvő esetszámok hátteréről és a gyógyszerek ördögi köréből kivezető utakról a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakértői elemzése nyújt átfogó képet.
A gyermekkori allergia gyökerei
Dr. Bata Zsuzsanna, az SZTE SZAKK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatóhelyettese az egyetemi publikációban rávilágít:
a „higiénia elmélet” szerint a modern, túlzottan fertőtlenített környezet kifejezetten visszaüthet.
Ha a felnövekvő generációk csecsemőkorukban nem találkoznak elegendő természetes mikrobával, immunrendszerük egyszerűen nem tanul meg megfelelően védekezni. Így fordulhat elő, hogy egy teljesen ártalmatlan dologra is hevesen reagál a szervezet. A szegedi adatok is azt mutatják, hogy az arany középút megtalálása elengedhetetlen, hiszen a túlzott óvás bizonyítottan a gyermekkori immunológiai zavarok melegágya.
A folyóparti mikroklíma és a várost övező kiterjedt dél-alföldi zöldterületek miatt a szezonális pollenek különösen agresszívan támadnak térségünkben. Az SZTE tájékoztatója kiemeli, hogy a nyár végi, kora őszi időszakban a parlagfű komoly kihívást jelent a szegediek számára. Az ebből fakadó tartós orrnyálkahártya-gyulladást tilos félvállról venni, mert kezeletlenül akár a tüdőszöveteket is roncsolhatja, és súlyos asztmává fajulhat. A szakorvos arra is figyelmeztet, hogy az utóbbi időben a divatos ételintoleranciákat is számos tévhit övezi;
a valódi okok feltárásához a beteg és az orvos szoros, tényekre épülő együttműködése szükséges.
Korszerű terápiák és a megelőzés kulcsa
Szerencsére a szegedi egyetemi klinikán a legkorszerűbb eljárások is elérhetőek a helyi betegek számára. Az oki kezelést jelentő deszenzitizáció (immunterápia) alkalmazásával a szervezet hosszú távon, fokozatosan hozzászoktatható a kritikus anyagokhoz – a szegedi klinikán például a méh- vagy darázsméreg-túlérzékenységet is így kezelik. Emellett a legmodernebb biológiai terápiák is egyre biztatóbb eredményeket hoznak. Az SZTE szakembere szerint azonban a jövő legfontosabb feladata az oktatás marad:
ha az egészségügyi alapokat már a helyi általános iskolákban sikerül elmélyíteni, a szegedi fiatalok sokkal tudatosabban előzhetik meg a betegségek kialakulását.
További híreink:
